Gyakorlatilag a tavalyi év vége óta kisebb-nagyobb problémát okoz több szektor számára is, hogy a megnövekedett keresletet nem tudják kielégíteni a chipgyártók. Az alapanyagok hiánya miatt pedig számos ágazatban a termelés elmarad a vállalatok által tervezett ütemtől, sőt időnként leállásokhoz vezet.
Ez egyébként a magyarországi autógyártókat is érintette, előbb januárban a győri Audi és a kecskeméti Mercedes üzem is korlátozásokra kényszerült, mivel nem volt elegendő félvezető, amit beépíthettek volna. Majd később, áprilisban a Mercedes ismét kénytelen volt korlátozni a gyártást az alkatrészek hiánya miatt.
Az ügy hátterében az áll, hogy a koronavírus okozta lezárások miatt tavaly tavasszal a nagy autógyártó cégek visszafogták a termelést, hogy aztán a pandémiás helyzet viszonylagos enyhülésével néhány hónappal később kettőzött erővel akarjanak nekiállni gyártani, hogy behozzák a lemaradást.
Ehhez a megszokottnál több chipet kellett volna vásárolniuk és felhasználniuk, itt azonban falba ütköztek, mert a világszerte elrendelt home office-ok, házi karanténok miatt az autóvásárlások ugyan visszaestek, a különböző elektronikus eszközök (laptopok, mobiltelefonok, játékkonzolok stb.) eladásai viszont kilőttek. A chipszállítmányok java részét az ezeket gyártó vállalatok szippantották fel.
A médiában nagy visszhangot kapó autógyári leállások mellett ugyanakkor más szektorokban is folyamatos problémák vannak. A szakértők szerint az olcsóbb mobiltelefonok mellett többek között játékkonzolok gyártói vagy a tévékészülékeket gyártó vállalatok is folyamatos nyomás alatt vannak az alapanyagok hiánya miatt.
Miközben a vállalatok egy része beszámol a problémákról és a média is kiemelten foglalkozik a kérdéssel, Alicia Garcia-Herrero, a Natixis kutatási cég ázsiai-csendes-óceáni térségének vezető közgazdásza szerint vannak szerencsés területen működő vállalatok, ahol egyáltalán nincsenek ellátási gondok.
Úgy tűnik, hogy a legegyszerűbb, alapszintű chipek esetén például megoldódni látszik a hiány, ami annak köszönhető, hogy Kína hatalmas beruházásokkal nagyon gyorsan belépett ebbe a szegmensbe. Ez egyébként a távol-keleti országnak már csak azért is létérdeke, mert az ellátási lánc ezen részének ellátásával saját országának vállalatait támogatja. Noha a távol-keleti országban is nőttek az elmúlt években a bérek, a „világ gyára” még mindig Kína, ahol nagyon sok, egyszerűbb termék tömeggyártása folyik. Ezekhez pedig az egyszerűbb chipekre van szükség, amit a pekingi vezetés igyekszik biztosítani a helyi vállalatoknak.
A szakértő, aki a CNBC-nek beszélt a kérdésről, úgy látja, hogy az "alacsony kategóriájú" chipek ára nem hogy nem fog nőni, de akár már rövid távon csökkenhet. Ugyanakkor a nagy teljesítményű félvezetők piacán továbbra is komoly problémák vannak, az ott kialakult hiány pedig áremelkedést okoz. Az ilyen típusú chipeket használják az 5G-s technológiájú telefonokban, de az autóipar részéről is ezekre a típusokra van a legnagyobb kereslet.
Az már vállalati stratégiától és a vásárlókörtől függ, hogy a cégek hajlandóak-e többet fizetni a chipekért. Az elmúlt napokban például a Tesla azzal kerül a hírekbe, hogy jelezte, nem fog a chiphiány miatt leállni, inkább drágábban megveszi az alkatrészeket. Más kérdés, hogy a Tesla vevői egyre elégedetlenebbek, mert az autókért egyre többet kell fizetni, miközben az autók tudásából, felszereltségéből is visszavesznek. Elon Musk erre válaszul azt közölte, hogy az autóipari ellátási láncában tapasztalható zavarok miatt drágultak az utóbbi időben az elektromos autók modelljei. Néhány hónapon belül már öt alkalommal is változtak többek között a chipek árai, és ez minden egyes esetben drágulást jelentett.
Más kérdés, hogy a hiányhoz egyes vélemények szerint a gyorsan kapcsoló vállalatok is hozzájárultak, sokan ugyanis, feladva a korábban alkalmazott nulla közeli készletezési stratégiát, komoly felhalmozásba fogtak, ami tovább növelte a hiányt.
Arról nem is beszélve, hogy közben a félvezető ipar is belecsöppen egy óriási geopolitikai játszmába. A világ legnagyobb gyártója ugyanis tajvani vállalat, de a dél-koreai cégek is érdemleges piaci részesedéssel bírnak. Ők pedig időnként őrlődnek az amerikai-kínai vetélkedés közepette, hiszen a két nagyhatalom időnként kölcsönös korlátozásokat is életbe léptetett. Az Egyesült Államok például megtiltotta az amerikai vállalatoknak és azok beszállítóinak, hogy Kína legnagyobb chipgyártójától, a Semiconductor Manufacturing International Corporationtől vásároljanak félvezetőket. Ráadásul az 5G-technológia elterjedése szempontjából (ahol az USA mindent megtett, hogy Pekinget kiszorítsa szövetségesei piacairól) a félvezető ellátottság kulcskérdést jelent.
Eközben mind Kína, mind az Egyesült Államok komoly erővel dolgozik azon, hogy növelje kapacitásait. A közelmúltban Kínában többmilliárd dolláros beruházás keretében kezdtek új üzemek építésébe. Joe Biden pedig legutóbbi gazdaságösztönző programjában szánt 50 milliárd dollárt új chipek fejlesztésére és a gyártó kapacitások bővítésére.
