<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

Számos iparágat fenyeget a félvezetők hiánya, ami akár a lassú gazdasági fellendülést is megakaszthatja. Nem véletelen, hogy a világ számos pontján a kapacitások növelését szorgalmazzák, sőt Kínában  nem ragadtak le a tervezgetésnél.

Rájár a rúd az autóiparra, írta laptársunk, a Privátbankár.hu a közelmúltban, azt követően, hogy a tavalyi nagy visszaesés után újabb problémával kellett szembenézni az iparágnak. A január végén óriási problémák okozó chiphiány miatt a szakértők azt jósolták, hogy a probléma az autógyártókat több hónapig fogja nyomasztani, sőt akár más szektorokat is érinthet majd.

Ez utóbbi egyébként úgy tűnik valóban be fog következni, amihez egy természeti csapás is hozzájárult. A Texast sújtó szélsőséges időjárás okozta áramkimaradások miatt az államban több chipgyár is leállt, és van, ami azóta se indult újra. Ez viszont tovább mélyítette a válságot, és egyre többen kongatják a vészharangot.

Mindenki chipekre vadászik (Fotó:Depositphotos)Mindenki chipekre vadászik (Fotó:Depositphotos)

A problémák forrása egyébként az volt, hogy a koronavírus okozta lezárások miatt tavaly tavasszal a nagy autógyártó cégek visszafogták a termelést, hogy aztán a pandémiás helyzet viszonylagos enyhülésével néhány hónappal később kettőzött erővel akarjanak nekiállni gyártani, hogy behozzák a lemaradást. Ehhez a megszokottnál több chipet kellett volna vásárolniuk és felhasználniuk, itt azonban falba ütköztek, mert a világszerte elrendelt home office-ok, házi karanténok miatt az autóvásárlások ugyan visszaestek, a különböző elektronikus eszközök (laptopok, mobiltelefonok, játékkonzolok, stb.) eladásai viszont kilőttek. A chipszállítmányok java részét az ezeket gyártó vállalatok szippantották fel. Már csak azért is, mert számos elektronikai eszköz gyártója magasabb árréssel dolgozik, mint az autógyárak, és hajlandóak voltak azoknál többet fizetni a félvezetőkért.

Sokan reménykedtek abban, hogy a helyzetet jelentősen enyhíti Donald Trump távozása, de az utóbbi időszakban úgy tűnik, hogy az új, demokrata elnök, Joe Biden is hasonló kemény elveket alkalmaz, mint elődje. Ez már csak azért is fontos, mert korábban Trump a kínai Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) ellen szankciókat léptetett életbe. Emiatt nem csak az amerikai vállalatok, de azok a cégek is lecserélték a beszállítót, amelyek az Egyesült Államokba exportálnak.

Európa saját lábára állna

A helyzetet látva az európai politikusok rövid és hosszú távon is megoldás sürgettek. A hirtelen keletkezett hiányt úgy próbálják áthidalni, hogy a politikusok is aktív lobbizásba kezdtek a kereskedelmi partnereknél annak érdekében, hogy az országaik nagyvállalatai kapjanak chipeket az ázsiai gyártóktól. Az első jelek szerint a tüzet sikerült eloltani, és legalább annyi alkatrészhez jutni, hogy a teljes leállást el tudják kerülni a legfontosabb iparágak. Ez azonban inkább csak a meglévő és a közeljövőben gyártott chipek újraallokálását jelenti, hiszen az alkatrészek gyártását nem tudják felpörgetni egyik napról a másikra.

Hosszútávon éppen az lenne a cél, hogy a globális gyártásból jelenleg 10 százalékkal rendelkező európai vállalatok sokkal nagyobb mennyiségben tudjanak félvezetőket előállítani. Ezt szolgálná az a terv, amely szerint az Európai Unió azt szeretné elérni, hogy egy évtizeden belül ne kelljen a blokkon kívül gyártott technológiákra – így az ázsiai vagy amerikai chipek gyártóira – se támaszkodni. Egy héttel ezelőtt az Európai Bizottság a törvényhozóknak szóló dokumentumban arról írt, hogy a technológiai fejlesztéseket fel kell gyorsítani, és például a félvezetők gyártásában egy évtizeden belül világ termelésének legalább 20 százalékát kellene az Európai Uniónak lefedni.

Európa legújabb erőfeszítése a digitális szuverenitás érvényesítésére egyébként nem új keletű. A stratégia néhány éve már terítékre került, amikor a GDPR-t, vagyis az EU-s adatkezelési és védelmi intézkedéseket életbe léptették. A világjárvány ugyanakkor rávilágított arra, hogy a digitális technológiák és készségek mennyire kulcsfontosságúak a munkához, a tanuláshoz vagy akár csak hétköznapi tevékenységekhez. Annak érdekében pedig, hogy az EU lépést tudjon tartani a világ más fejlett országaival, jelentős erőforrásokat kívánnak a jövőben a digitalizációra és az ezzel kapcsolatos anyagi és humán fejlesztésekre fordítani.

Kínának üzleti és politikai céljai is vannak

Ugyan a legnagyobb kínai gyártót az Egyesült Államok megpróbálta kiszorítani, a jelenleg tapasztalható hiány miatt sokan mégis mindent megtesznek, hogy az amerikai tiltást megkerüljék. Ebből pedig Peking igyekszik egyrészt politikai tőkét kovácsolni, miközben persze az árak emelkedését kihasználva az ázsiai gyártók a profitjukat növelnék.

Miután a kereslet a szakértők szerint a jövőben tovább növekszik, köszönhetően az élet egyre több területét átszövő digitalizációnak, a legnagyobb kínai gyártó ambiciózus terveket jelentett be csütörtökön. A Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) új gyárat épít Sencsenben, amelyet közel 2,5 milliárdos befektetéssel valósítanának meg. Sencsen egyébként Kínában hatalmas technológiai központként ismert, és olyan óriások központja található itt, mint a Tencent és a Huawei. Vélhetőleg ennek is betudható, hogy a gyár beruházásának a költségeibe a dél-kínai nagyváros is beszáll.

Óriási beruházásra készül a Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) (Forrás: scmp.com)Óriási beruházásra készül a Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) (Forrás: scmp.com)

Annak ellenére egyébként, hogy a köztudatban a chipek is azon elektronikai eszközök közé számítanak, amelyekkel Kína látja el a világot, a gyakorlatban nettó importőrnek számít az ország. Így a most bejelentett terv, hasonlóan az uniós törekvésekhez, azt szolgálják, hogy Kína is úgymond önellátó legyen félvezetőkből.

A napvilágot látott hírek szerint egyébként a világ harmadik legnagyobb chipgyártójának számító SMIC az égető hiányra reagál most elsősorban. Az új sencseni üzemban ugyanis a vállalat az úgynevezett 28 nanométeres és afeletti chipek gyártását tervezi. Az ilyen chipek meglehetősen régi technológiának számítanak, a szektor két legnagyobb vállalata, a TSMC és a Samsung ugyanis 5 nanométeres félvezetőket gyárt, amelyek a legmodernebb chipek, amelyeket az okostelefonokban használnak. Ugyanakkor számos termékbe, legyen szó egyszerűbb autóalkatrészekről vagy szórakoztató elektronikai cikkről, amelyek nem a legmodernebb csúcstechnológiát képviselik, a régebbi típusú chipekkel is ki lehet elégíteni a keresletet. Így akár már rövid távon meg lehet oldani az égető alkatrészhiányt.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.