A Bogányi-féle csodazongora mögött a Zengafons Kft. áll, melyet 2012-ben alapítottak, és Komoróczki István volt NGM-államtitkár vezette. Azóta nem kevés állami és uniós pénzt öltek a projektbe, hiszen az Új Széchenyi-terv keretében 126 millió forint uniós pénzt nyertek a Bogányi-zongora fejlesztésére, a 60 milliós önrészhez pedig a Magyar Nemzeti Banktól kaptak pénzt. Mellettük 40 millióval támogatta a projektet a Szerencsejáték Zrt., 60 millióval pedig az MNB, bár utóbbi a hírek szerint visszakérte a támogatást.
Egészen mostanáig kellett azonban arra várni, hogy valamit hozzon is a konyhára a csodazongora. Míg ugyanis 2016-ban még egy forint árbevétele nem volt a Zengafonsnak, 2017-ben hirtelen 410 millió forint folyt be a kasszába, ami jó eséllyel az állami 10 darabos megrendelés egy része lehet. Tekintve, hogy a korábbi hírek szerint egy darab zongora 76 millió forintba kerül, tavaly 5 darab értékesítéséből jöhetett össze az árbevétel.
Az állam egyébként a 10 zongorát 7 magyar és 3 külföldi helyszín között osztaná szét. A külföldi helyszínek között van a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium és a helsinki Sibelius Akadémia.
A magyar helyszínek pedig a következők:
- Budapest Music Center
- Müpa
- Erkel Színház
- pécsi Kodály Központ
- debreceni Kölcsey Központ
- Pesti Vigadó
- és a Zeneakadémia.
Visszatérve a beszámolóra, az előző évhez képest a számok alapján a kiadásokat is tudták optimalizálni, az anyagjellegű ráfordítások noha 10 millióval 162-re emelkedtek, a személyi jellegűek megfeleződtek és 30,3 millióra apadtak. A változás mindenképpen érdekes annak tükrében, hogy az átlagos dolgozói létszám 5-ről 6 főre nőtt tavaly.
A bevételek és költségek eredőjeként végül üzemi szinten is 252 milliós nyereséget sikerült kimutatni, amit a pénzügyi eredmény pár millióval apasztott és még 11,1 milliós adófizetési kötelezettség is volt. Végeredményben 239,5 millió forint nyereség maradt a cégben, amit nem is vettek ki osztalék formájában, inkább a korábbi hasonló nagyságrendű veszteség fedezésére bent hagytak a társaságban.
A Bogányi-féle csodazongoráról korábban egyébként azt írta az MTI, hogy egy 10 éves fejlesztés eredménye, főbb újdonságai a legjobb zongoramárkákkal vetekedő zengő hangzás, a hangszernek a megszokottnál jóval hosszabb élettartamot biztosító kompozit ötvözet, a zongora mechanikáján végzett jelentős újítások és a modern dizájn. Funkcionális szempontból hangvetőként (hangterelőként) is működik, ami újdonságnak számít a hangszer történetében.
