4p

A 2023. évi XXV. törvény – azaz az új panasztörvény – számos jelentős változást hoz a magyar vállalkozások életében. A belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozásának 2023. december 17-i határidejét szem előtt tartva még nem késő tájékozódni a vonatkozó szabályokról, az elvégzendő feladatokról, és végére járni a felmerülő kérdéseknek. Ebben a cikkben kiemelünk öt fontos pontot a törvényből, melyekkel jó, ha minden vállalkozás tisztában van.

1. Panaszbejelentési rendszer létrehozása

A törvény egyik legfontosabb eleme, hogy minden 50-249 főt foglalkoztató gazdasági társaságnak létre kell hoznia egy belső visszaélés-bejelentési rendszert. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak lehetőséget kell biztosítaniuk alkalmazottaiknak és üzleti partnereiknek arra, hogy bizalmasan jelenthessék be a vállalaton belül tapasztalt visszaéléseket, jogszerűtlenségeket, mulasztásokat. Ez a szabályozás előmozdítja a cégen belüli transzparenciát és a felelősségvállalást, ezáltal segít a visszaélések korai felismerésében. A bejelentővédelmi rendszer kialakítása és működtetése tehát alapvető fontosságú az új panasztörvény előírásainak való megfeleléshez. A törvény részletesen kifejti az érintettek körét.

2. Anonimitás és adatvédelem

Az új törvény nagy hangsúlyt fektet az anonimitás és az adatvédelem kérdésére.  A vállalkozásoknak emiatt biztosítaniuk kell, hogy a beérkező panaszokat biztonságosan és diszkréten kezelik. A bejelentésben érintettek személyes adatainak szigorú védelme magába foglalja az adatvédelmi rendelet (GDPR) előírásainak való megfelelést is. Amennyiben a bejelentő nem él az anonimitás jogával, és felfedi a személyazonosságát, biztosítani kell számára, hogy adatait kizárólag az arra jogosultak ismerhessék meg. A panasz kivizsgálása szempontjából nem releváns személyes adatokat törölni kell, az adatok kezeléséről pedig a bejelentőnek tájékoztatást kell kapnia. 

3. Kivizsgálási kötelezettség

Az új panasztörvénynek kiemelt részét képezi a kivizsgálási kötelezettségre vonatkozó előírás.  A törvény úgy rendelkezik, hogy a foglalkoztató a saját szervezetén belül egy erre a célra kijelölt, pártatlan személyen vagy szervezeti egységen keresztül 30 napos határidővel köteles kivizsgálni a bejelentéseket. A vizsgálat lefolytatása azonban néhány speciális esetben mellőzhető lásd jelents.hu - Tudástár A bejelentés kivizsgálása során gondoskodni kell a felek megfelelő tájékoztatásáról. A panaszbejelentési rendszer működtetője írásban kell, hogy jelezze az ügyben történt előrelépéseket a bejelentővel. Ha a kivizsgálás eredményeként visszaélés vagy törvénytelenség igazolódik be, a vállalkozásnak azonnali intézkedéseket kell hoznia ezek orvoslására. Amennyiben a panaszolt eset büntetőeljárást von maga után, úgy a feljelentést is meg kell tenni az illetékes hatóságnál. 

4. A bejelentő védelme

A panaszt tevő felet nem érheti retorzió az általa tett bejelentés miatt abban az esetben sem, ha a bejelentéskor nem élt az anonomitás jogával. Ez azt jelenti, hogy a bejelentőket nem lehet büntetni vagy hátrányosan megkülönböztetni a panaszuk miatt. Ha bebizonyosodik, hogy egy bejelentést tevő személyt számára hátrányos helyzetbe hoznak, akkor is jogszerűtlennek minősül ez az eljárás, ha egyéb esetben jogszerű lenne. Ez a kitétel megerősítheti az embereket abban, hogy bátran lépjenek fel a megtapasztalt visszaélések vagy jogsértések esetén, anélkül, hogy a következmények miatt kellene aggódniuk. A vállalkozásoknak pedig el kell kerülniük az ilyen cselekedeteket, hogy megfeleljenek az új törvény előírásainak.

5. Szankciók és felelősség

A panasztörvény szankciókat vezet be azon vállalkozások számára, amelyek nem felelnek meg a törvény előírásainak. A jogszabálynak való megfelelést a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrizheti, és jogsértés esetén szankcionálhatja a törvény be nem tartását. Amennyiben az adatkezeléssel kapcsolatos jogszerűtlenség bizonyosodik be, adatvédelmi bírság is kiszabható. A visszaélés-bejelentések megtételének akadályozása (például azzal, ha a vállalkozás nem biztosítja az anonim bejelentés lehetőségét) szabálysértési felelősséget is jelent. 

A törvény célja az üzleti környezet átláthatóbbá tétele, a jogszerű működés támogatása, és hozzájárul a jogállamiság és az etikus üzleti gyakorlatok előmozdításához Magyarországon. Ahhoz, hogy az érintett vállalkozások sikeresen ültethessék át a működésükbe is az előírásokat, elengedhetetlen, hogy a legfontosabb kitételeket megismerjék, és meg is értsék ezek gyakorlati jelentőségét. Ehhez segítségül, a jelents.hu-n egyszerűen és gyorsan létrehozhatják saját testreszabott bejelentés és panaszkezelő rendszerüket. 

média partner: DLX MEDIA marketingügynökség

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!