A Központi Statisztikai Hivatal hétfői közlése szerint a versenyszférában a legalább 5 főt foglalkoztató cégeknél 1,982 millióan voltak alkalmazásban, ami novemberhez képest 14,5 ezerrel kevesebb dolgozót jelent. Noha év végén jellemzően a munkaerőpiac sajátosságaiból kiindulva rendre csökkent a dolgozók (és a foglalkoztatottak száma), ilyen mértékű mérséklődésre legutóbb 2012-ben volt példa. Akkor majdnem 24 ezer alkalmazott "tűnt el" egyetlen hónap alatt.
Bár ez elsőre riasztóan hangzik, egyáltalán nem biztos, hogy aggódni kellene a versenyszféra munakerőigényét és jövőjét illetően. Már csak azért sem, mert sok esetben a munkaerő hiánya okoz problémát. A mostani rekordmértékű változás hátterében sokkal inkább az a tény állhat, hogy a szezonális munkákra több munkaerőt vettek fel idén a cégek, akikre a tél beálltával nincs szükség.
Ha azonban a következő hónapok az előző években jellemzőtől elmaradó mértékű változásokat hoznak, az már utalhat arra, hogy jelen piaci körülmények és munkaerő-kínálat mellett a dolgozói létszám nem tud bővülni. Ennek ellensúlyozására újabb beruházásokra, valamint a kínálat és a kereslet nagyobb összhangjának megteremtésére lesz szükség.
A versenyszféra decemberi létszáma egyébként továbbra is 51 ezer fővel halajda meg az egy évvel korábbi szintet, ez egész év átlagát tekintve pedig 65 ezer fős volt a bővülés mértéke a 2015-ös 53 ezer után.
Mivel a versenyszféra mellett a közszféra létszáma is csökkent novemberről decemberre, országos átlagban 16 ezerrel mérséklődött a dolgozók száma, 2,969 millióra. Ez 59 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbit.
Lassult a keresetek növekedése
Decemberben a nettó bérek és a reálkeresetek növekedésének lassulása történt.
- Országos átlagban 192 053 forint volt az átlagos nettó, ami 7,3 százalékkal több az előző évinél,
- a versenyszféra 200 047 forintja 6 százalékkal több az egy évvel korábbinál,
- a közszférában pedig 10,2 százalékkal 176 155 forintra nőtt az átlag.
Mivel decemberben ennél kisebb mértékű pénzromlási ütemet regisztráltak, 1,8 százalékosat, a reálszintű bérnövekedés továbbra is jellemzi a hazai bérszintet.
- Országos átlagban 5,4,
- a versenyszférában 4,1,
- a közszférában pedig 8,3 százalékkal nőtt a hazavitt fizetések értéke.
2016 egészében jelentős mértékű bérnövekedés volt megfigyelhető éves bázison, aminek a hátterében több tényező áll:
- a személyi jövedelemadó 15 száazlékra mérséklődött 16-ról,
- a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékkal emelkedett,
- a fegyveres testületeknél illetményemelés volt,
- az egészségügyi és szociális területen dolgozóknak pedig emelt bérkiegészítést és kiegészítő pótlékot fizettek.
Ennek köszönhetően 2016 egészét tekintve a nettó bér 7,8 százalékkal nőtt, amihez mindössze 0,4 százalékos infláció párosult, vagyis jelentős reálnövekedést történt.
mfor.hu
