OECD: Magyarország a fizetési listák végén
Ahogy arról az mfor.hu márciusban már beszámolt, az Európai Munkáltatók Szövetségének (FedEE) legfrissebb jelentése alapján Dánia vezeti az európai fizetési rangsort, Magyarország pedig az európai fizetési lista végén van. Az éllovas észak-európai országban hatvankilencszer keresnek többet, mint a sereghajtó Moldáviában. A lista élmezőnyébe található még Németország, Svédország és Hollandia is. Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok közül Lettországban a legalacsonyabbak a fizetések, a balti állam a rangsor 40-ik helyére került.
Ebben a rangsorban Magyarország 31-ik lett, noha az elmúlt időszakban némileg csökkent is a lemaradásunk. A hazai bérek csupán regionális összehasonlításban számítanak versenyképesnek, a szomszédos államok közül azonban még így is magasabbak a keresetek Szlovéniában és Horvátországban is.
[ajanlo=194][igazitas=left/]Lapunk megírta azt is, hogy az OECD legfrisebb felmérése alapján a harminc tagállam közül Magyarországon az ötödik legmagasabb az átlagos nyugdíjnak a nettó átlagbérhez viszonyított aránya. Egy magyar nyugdíjas átlagosan korábbi bérének 90,5 százalékának megfelelő nyugdíjat kap kézhez.
Nem ilyen kedvező azonban Magyarország besorolása az átlagbérnél kevesebbet keresők esetében, - itt a tagországok között jelentős eltérések figyelhetőek meg - az OECD rangsorban csupán a tizenötödikek vagyunk.
KSH: növekvő bruttó keresetek
Tavaly, a KSH adatai szerint Magyarországon a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete 140 800 forint volt (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 92 500 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 196 500 Ft); a versenyszférában dolgozók átlagosan 132 600 forintot (ezen belül a fizikaiak 92 400 Ft-ot, a szellemiek 211 900 Ft-ot), a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 160 500 forintot (ezen belül a fizikaiak 94 700 Ft-ot, a szellemiek 182 000 Ft-ot) kerestek.
A bruttó keresetek a versenyszférában 11,0 százalékkal, a költségvetési intézményekben 6,1 százalékkal haladták meg a 2003. azonos időszakát. Ez utóbbi területet havonként egyenletes, 6 százalék körüli, míg a vállalkozásokat március kivételével 10 százalék körüli keresetnövekedés jellemezte; márciusban ennél magasabb, 14,4 százalék volt a keresetnövekedés az éves nyereség-, prémium-, jutalomfizetések miatt.
A legjobban fizető gazdasági ágazat a pénzügyi tevékenység volt (315 700 Ft), ezt követte a vegyipar (184 400 Ft), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (179 300 Ft), a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (174 000 Ft), az oktatás (159 500 Ft). Átlag alatt kerestek a textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártásban, a máshova nem sorolt feldolgozóiparban, a szálláshely-szolgáltatásban, a vendéglátásban, a mezőgazdaságban és az építőiparban.
Menedzsment Fórum
Sereghajtók a magyarok az európai bérlistákon
A különböző statisztikák más-más sorrendet mutatnak, de Magyarország általában a kimutatások hátsó mezőnyében szerepel bérek tekintetében. Európában ugyanakkor jelentős bérkülönbségek mutatkoznak országonként, képzettség szerint, szektoronként, valamint a férfi és női fizetések között is, derül ki a Menedzsment Fórum körképéből.
