Lőrincz László, a PADOSZ (Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete) elnöke elmondta: megkeresésükre Süli János vezérigazgató úgy nyilatkozott, hogy végrehajtja a köztulajdonban lévő gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló kormányrendeletet, azaz nyilvánosságra hozzak azoknak a bérét, akik az érintett körbe tartoznak. Ezek után a szakszervezet kifogást nyújtott be a munkáltatói intézkedés ellen, mert azt jog- és érdeksértőnek ítélte.
Lőrincz László elmondta: tisztában vannak azzal, hogy a vezérigazgató nem tehet mást, hiszen jogalkalmazó. A szakszervezetnek viszont joga és kötelessége, ha jogsértő intézkedést lát, vagy úgy véli, hogy erre sor kerülhet, a rendelkezésére álló eszközökkel tegyen ez ellen.
Ez nem jelenti azt, hogy nem értünk egyet a kormánynak azon szándékával, hogy a köztulajdonban lévő cégeknek a gazdálkodása átlátható legyen. Ezzel semmi probléma, csak azzal a személyi körrel, amit leír a rendelet" – húzta alá a szakszervezeti vezető. Tájékoztatása szerint az intézkedés több mint hatszáz munkavállalót érint a paksi atomerőműben.
Kifejtette: szakszervezetként a munkáltatói intézkedés ellen tudnak fellépni, ezért keresetett nyújtott be a PADOSZ a Szekszárdi Munkaügyi Bírósághoz. Miután erről az érdekképviselet értesítette a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatóját, ő a kifogásolt intézkedés végrehajtását a jogerős bírósági döntésig felfüggesztette. A paksi atomerőmű honlapján a vezérigazgató juttatásai és a felügyelő bizottság tagjainak javadalmazása olvasható, a társaság más munkavállalóinak bére nem.
Lőrincz László arról is beszámolt, hogy levélben fordultak Bajnai Gordon miniszterelnökhöz, Kiss Péter társadalompolitikai miniszterhez, és az adatvédelmi biztoshoz. A PADOSZ elnök tájékoztatása szerint Kiss Péter válaszlevelében azt közölte, hogy megkeresésünk egybevág több jogász szakvéleményével, s úgy látja, hogy pontosítani szükséges azt a kört, amelyre a kormányrendelet kiterjed.
A szakszervezeti vezető szerint az lenne a legjobb, ha a Szekszárdi Munkaügyi Bíróság kikérni az alkotmánybíróság véleményét, mert az tiszta jogi helyzetet teremtene.
