“Csapadékos jó reggelt kívánok!„ Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, ezzel a vidám fordulattal köszöntötte a bank első negyedévi, csökkenő AgrárTrend Indexének keddi tájékoztatójára csuromvizesen érkezetteket. Hiába az aranyat érő eső, az eddig emelkedő index március végére 32,4 pontra csökkent a 48 pontos skálán. A magyar agrárium “helyzetértékelése” ugyanis romlott az év elejéhez képest.
Hollósi Dávid csak azon lepődött meg, hogy csupán ennyivel romlott az index, mert a ragadós száj és körömfájás-járvány mellett a madárinfluenza, a vámháború és az árrésstop is bizonytalanságot okoz az ágazatban.
Leginkább a tejtermelésben romlottak a várakozások. A járvány miatt ugyanis le kell ölni a fertőzötttelepeken a tehénállományt, amelynek pótlása 4-5 évbe is beletelik. Ez akkora bevételkiesés, hogy lesz aki többé nem kezdi újra a termelést. Ezen próbál enyhíteni a kormány az egy éves hitelmoratóriummal, amely alatt a károsult állattartónak kamatot és tőkét sem kell fizetni. Még a dolgozók munkabérét is átvállalja az állam.
Fotó: Depositphotos
A járvány miatt elsősorban a tejtermelők, a sertés- és a húsmarhatartók lettek pesszimistábbak, de nem csak ők. Donald Trump vámháborúja miatt a szántóföldi búza-, kukorica termelők kilátásai is romlottak.
Hollósi Dávid szerint azonban a gabonaszektorban “nincs tragédia„.
A szomjazó őszi kultúrák állapotán is segítettek a napokban érkezett kiadós esők. Hab a tortán, hogy az idei termelői árak 20-25 százalékkal nagyobbak az egy évvel ezelőttinél és keresleti a piac. Azt az igazgató is elismerte azonban, hogy a vámháborúval a gabona lehet a leginkább érintett termékkör. De a száj és körömfájás járvány is érzékenyen érintheti a gabonatermesztőket. Ha ugyanis csökken az állatállomány, kevesebb takarmány kell, zsugorodik a gabonapiac is. Rossz jel az is, hogy a szántóföldi növénytermesztésben továbbra is spórolnak a gazdák az “inputanyagokkal”, főleg a műtrágyával és csökkentik a termelésüket, ami kevesebb bevételt jelent.
Ami az állattenyésztés idei további kilátásait illeti a száj- és körömfájás járvány szerencsére a sertéstartást kevésbé sújtja. Az elmúlt 20-30 évben ugyanis sokat szigorítottak a sertéstartás szabályain, így az állatállomány biztonságban van. A szakember külön hangsúlyozta, hogy a magyar állatállomány – a feltárt esetet leszámítva – teljesen egészséges, az ebből készített élelmiszer is biztonsággal fogyasztható.
A baromfitartók is borulátóbbak lettek, miután a múlt ősz után az idén tavasszal is újra pusztít a madárinfluenza. Több telepen leölték a fertőzött állományt. Akkora a baj, hogy a Bács-Kiskun vármegyei viziszárnyas-tenyésztőknek, ha felhagynak az állattartással és 3 évig nem kezdik újra, támogatást is ad a kormány.
A gyümölcstermesztőkknek pedig az idei tavaszi fagyok okoztak súlyos károkat. Tolna, Borsod-Abaúj, Szabolcs-Szatmár vármegye egyes térségeiben így a csonthéjasoktól az idén nem számíthatnak termésre.
Az igazgató mindezt úgy summázta, hogy az agrárium növekedése megakadt az elmúlt években. A romló gazdasági környezet és a lecsökkent fogyasztás is erőteljesen kihat a termelés volumenére, a termelői árakra, a kereskedelemre. Mindez a finanszírozást, a piaci szereplők hitelfelvételi kedvét is megakasztotta, így az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) ciklusa vége felé a nyertes pályázati beruházásoktól várja, hogy növekedésnek induljon. “Minél nagyobb a baj, minél nagyobb kockázatokkal nézünk szembe, annál inkább a beruházásokra kell összpontosítani” – javasolta az igazgató. Meggyőződése, hogy a termelők így tudják ugyanis kezelni a kockázatokat, és stabil pályára állítani az állattenyésztést.
Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője is azzal érvelt a beruházások mellett, hogy bár sokat fejlődött, de a hazai állattenyésztés még közép-európai összevetésben sem tartozik az EU-s élmezőnybe. Az elemző sorra vette a száj és körömfájás járványt területi, gazdasági, finanszírozási kockázatait is. Az állattenyésztésben ugyanis a hitelállományok aránya jóval magasabb, mint a feldolgozásban. A tejtermelők rosszabb helyzetben vannak, mert ha a járvány miatt leölik az állatokat, árbevétel nélkül nem tudják törleszteni a hiteleiket. Az is kockázat, hogy a hazai termelés nagy részét feldolgozatlanul, nyerstejként exportálják a gazdaságok.
Ha nagyobb lenne a hazai feldolgozó kapacitás, kisebb gondot okozna a termelőknek, hogy nem tudják kiszállítani a tejet az exportstop alatt.
A vámháború árt a gazdáknak
Donald Trump vámháborúja hogyan alakítja a hazai termelői kilátásokat, az agrárfinanszírozást és miként védekezhetnek ellene? Ezt kérdeztük az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága szakértőitől a tájékoztatón. Héjja Csaba stratégiai elemző szerint: “ha lesz vám, azt előbb-utóbb a piac beárazza. A bizonytalanságot csak az okozza, hogy milyen mértékben és milyen időtávon következik be„. Hollósi Dávid ügyvezető igazgató is úgy látja, hogy a napi működésben, “a finanszírozási étvágyra” ma még nem hat a vámháború. Jól mutatja, mennyire ki vagyunk szolgáltatva az effajta nemzetközi piaci hatásoknak, hogy hazánk Európa egyik nagy nyerstej-exportőre, miközben itthon 50 százalékban külföldi tejtermékeket fogyasztunk. “Ne vigyük ki, hanem dolgozzuk fel itthon, akkor nem érint minket a vámháború„ – javasolta a szakember. A vámemelés ugyanis azoknak a cégeknek lesz fájdalmas, akik valamilyen termékből – a hazai igényeknél sokkal többet termelnek. és exportra szakosodtak. “Az élelmiszer-gazdaságnak – a tej-, a gabonatermelésben is – meg kell tanulni önellátónak lenni, és csak a felesleg kivinni a világpiacra”- állítja Hollósi Dávid. A mennyiségi alapanyag-termelés helyett erősíteni kell a feldolgozóipart, a kiskereskedelmet és a termékfejlesztést. Kiszolgálni az egyre szofisztikáltabb termékeket kereső a vevőt...
