Április 17-én ismét kimutatták a ragadós száj- és körömfájás vírusát Magyarországon, a Győr-Moson-Sopron vármegyei Rábapordányban működő tejhasznú szarvasmarhatelepen. A hatóságok összesen 875 szarvasmarhát öltek le, és a teljes sertésállomány felszámolását is elrendelték. A tetemeket a közeli Pereszteg határában földelték el. Ahogyan korábban beszámoltunk róla, osztrák források szerint erről a magyar fél előzetesen nem tájékoztatta a szomszédos Ausztriát:
A Telex korábbi információi szerint a kijelölt dögkút köré nem épült meg időben teljesen a kerítés, emiatt többen attól tartottak, hogy vadállatok széthordhatják a ragályos vírust. A településen múlt pénteken reggel élőlánccal tiltakoztak a dögkút ellen, majd délután lakossági fórumot is tartottak, amelyen állami döntéshozó nem jelent meg.
A rendkívül súlyos fertőzéstől természetesen a szomszédos Ausztriában is tartanak, a védekezés érdekében hozott intézkedésekkel azonban sokan nem elégedettek, és van, aki üzleti érdekeket sejt a háttérben.
Fotó: Depositphotos
Április 14-én lépett életbe Ausztriában az egészségügyi minisztérium új rendelete, amely feloldotta az állatok és állati eredetű termékek általános behozatali tilalmát a nem kockázatosnak minősített magyarországi és szlovákiai térségekből. Két nappal később szigorított biobiztonsági előírásokat vezettek be az állattartó telepek, a vágóhidak és szállítmányozó cégek esetében.
A minisztérium szerint az általános importtilalom uniós jog szerint nem alkalmazható, a fertőzött zónákból azonban megtiltották a behozatalt.
Burgenland tartományfőnök-helyettese, Anja Haider-Wallner (Zöldek) és az agrárkamara elnöke, Nikolaus Berlakovich (ÖVP) az enyhítések halasztását követelik. Johannes Schmuckenschlager, Alsó-Ausztria agrárkamarai elnöke egyenesen „őrültségnek” nevezte, hogy a húsvéti forgalmi időszak előtt vezették be a változtatásokat. Az egészségügyi minisztérium az APA hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy a rendelet az egészségügyi és mezőgazdasági minisztérium közös döntése volt.
Így védekezik Ausztria
Az osztrák egészségügyi minisztérium közleménye szerint 2025. április 14-től a száj- és körömfájás miatt elrendelt általános behozatali tilalmat felváltotta a célzott korlátozás: már csak a kijelölt magyar és szlovák védelmi, megfigyelési és korlátozott övezetekre vonatkozik. Április 16-tól csak olyan fogékony állatfajok – például szarvasmarha vagy sertés – vihetők be Ausztriába, amelyek kétszeresen negatív – antigén- és antitest – teszteredménnyel rendelkeznek. A fertőzött zónákból továbbra is tilos többek között friss hús, nyers tej, trágya és vadászzsákmány behozatala. A határellenőrzéseket és bioszigorításokat fenntartják.
Karl Keplinger, a Független Gazdák Szövetségének (UBV) szövetségi elnöke gyors és határozott hatósági fellépést sürgetett. A Rábapordányban azonosított legutóbbi fertőzés után azonnali védelmi intézkedéseket követelt – például az állat- és húsimport azonnali leállítását. Érvelése szerint nem lehet megvárni, hogy az első osztrák gazdaság is érintetté váljon. Az UBV szerint a körülmények ellenére is sok állatszállító jármű közlekedik az osztrák autópályákon.
Keplinger kijelentette: ha az import miatt Ausztriában is kitörne a száj- és körömfájás, az egészségügyi minisztériumnak kellene felelősséget vállalnia és megtérítenie a gazdák veszteségeit. Szerinte az uniós jogi hivatkozásokat csak ürügyként használják, mivel „veszélyhelyzet esetén, mint most, igenis lehetségesek a korlátozások”. Szerinte a döntés mögött valójában gazdasági okok húzódnak:
„A vágóhidaknak túl kevés marhájuk van levágásra. Ha nem érkezik marha Magyarországról, a marhaárak emelkednének – ezt akarja a húsipar megakadályozni.”
Peter Schmiedlechner, az FPÖ mezőgazdasági szóvivője is bírálta a szövetségi kormány válságkezelését. Úgy véli, ha az állatbetegségekkel kapcsolatos hatáskörök a mezőgazdasági minisztériumnál lennének, válsághelyzetben gyorsabb döntések születhetnének. Ezzel szemben az egészségügyi tárca nem képes megfelelő gyorsasággal reagálni.
Christine Leeb, a bécsi Természeti Erőforrások Egyetemének professzora is bírálta az új szabályozást. Az APA hírügynökségnek azt mondta: a behozatali tilalmat legalább időlegesen fenn kellett volna tartani. Komoly következményei lehetnek annak, ha a vírus Ausztriában is megjelenik. Példaként említette a 2001-es brit járványt, amely súlyos gazdasági károkat okozott.
A 2001-es brit járvány egy északkelet-angliai farmról indult el és gyorsan elterjedt az egész országban. Összesen több mint 2 ezer fertőzött gazdaságot azonosítottak és 6,5 millió állatot – főként szarvasmarhát, juhot és sertést – kellett leölni a járvány megfékezéséhez. A válság súlyos gazdasági következményekkel járt: a mezőgazdasági károk mellett több milliárd font veszteség érte a turizmust is. A járvány hónapokra megbénította a vidéki életet és a nemzetközi állatkereskedelmet is.
Raskó György agrárközgazdász és Csabai Károly főszerkesztő a Klasszis Podcast adásában az árrésstop bevezetésének hatásairól, a ragadós száj- és körömfájás veszélyeiről, valamint a hazai élelmiszerinfláció okairól beszélgettek. Szó esett továbbá az áfacsökkentés lehetőségeiről, az ukrán élelmiszerdömping körüli félreértésekről, és arról is, miért nem meglepő a bolti és a termelői árak közötti különbség. A beszélgetést itt nézheti meg:
