Sokkoló élelmiszer-hamisítási esetet tárt fel augusztusban a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH). Egy influenszer a forgalomból kivont “kamu„ zsírpusztító szerekkel bizniszelt a világhálón. Tette ezt azután, hogy a hatóság éppen az élelmiszer-hamisítás miatt tiltotta meg a véleményvezér több étrend-kiegészítőjének ( Kalóriakirály zsírpusztító szérum, illetve Kalóriakirály zsírpusztító extra és Kalóriakirály éhségűző elixír) további árusítását. Bár elrendelte a termékeket hirdető weboldal felfüggesztését is, de az influenszer nem adta fel. Külföldi domain alatt ismét elérhetővé tette a termékeket, sőt még az eljáró hatóság pártatlanságát is megkérdőjelezte a közösségi felületein. “Jelenleg is folytatja a termékek árusítását” – számolt be honlapján az NKFH.
Nem ez volt az egyetlen ilyen veszélyes eset. Sok potencianövelő és étrend-kiegészítő olyan vényköteles gyógyszer-hatóanyagot tartalmazott, amelyet a gyártók olykor “természetes növényi kivonatként” tüntetnek fel.
Pedig a hatóság szerint ezek is súlyosan károsíthatják az egészséget, főleg ha a fogyasztó nem is tud arról, hogy gyógyszerrel azonos hatóanyagot juttat a szervezetébe.
Fotó: Pixabay
Drágább élelmiszer, nagyobb haszon
Ahogy drágul az élelmiszer, még nagyobb haszonnal kecsegtet: újra virágzik a hamisítás, aminek a nagyságát a szakmai szereplők is nehezen becsülik meg.
„Fontos lenne ismerni és főleg megfékezni az élelmiszer-hamisításokat, amelyek mértékéről sajnos kevés pontos ismeretünk van”, ismerte el lapunknak Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége ügyvezető igazgatója. Részben azért, mert az élelmiszergyártók versenyképességét meghatározó kiemelt témák (az EPR díj, a különadók és díjak) mellett már kevés energia marad aktívan foglalkozni ezzel a problémakörrel.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nyári közleménye alapján így az élelmiszer-hamisításból éves szinten mintegy 16 milliárd forintos bevételkiesésről van tudomása a FÉSZ ügyvezetőjének. A magyar élelmiszeripar több mint 6500 milliárd forint éves nettó árbevételéhez viszonyítva ugyan ez nem tűnhet soknak, azonban a közvetlen pénzügyi károknál súlyosabb következményei is lehetnek.
“A hamisított élelmiszerek biztonsága, minősége nem garantált, így a fogyasztók számára csalódás vagy akár megbetegedés is lehet a hamisított termékek fogyasztása nyomán” – figyelmeztet Vörös Attila.
Nagy kockázat
Az NKFH ellenőrei is azt tapasztalják, hogy itthon is egyre sokszínűbbé válik ez a fekete iparág, ami komoly veszély a fogyasztókra. Az engedély nélkül terjesztett, és/vagy megtévesztő információkat tartalmazó termékeknek ugyanis nagy az egészségügyi kockázata. “A mai modern élelmiszerpiacon a csalás már nem csak a vizes sör vagy a hígított bor: a technológiai fejlettség új lehetőségeket nyitott a megtévesztésre is” – figyelmeztet az NKFH.
Bár félő, hogy a “vizes sör„ és a “hígított bor” továbbra sem tűnik el a kínálatból, az egyik leggyakrabban hamisított termék már az extra szűz olívaolaj, amelynek előállítása szigorú feltételekhez kötött.
„Több esetben azonban a vizsgált 'extra szűz' felirattal ellátott olaj – részben vagy teljesen – közönséges napraforgóolajat tartalmazott. De olyan kakaóporokra is bukkantak már, amelyekben a gyártó a kakaóvaj-tartalom felét kókuszolajjal helyettesítette. Bár a termék küllemre és ízre megtévesztésig hasonlított az eredetire, beltartalmi értéke jelentősen elmaradt attól. Ez klasszikus példája a helyettesítéses hamisításnak: több haszon, kevesebb minőség” – állítja a hatóság.
És ma is gyakori a fűszerhamisítás. A laborvizsgálatok kimutatták, hogy egyes oregánó termékek akár 70–85 százalékban is olajfalevelet tartalmaztak. A fogyasztók többsége azonban ezt a különbséget az illatban, ízben sem érzékeli. Ebben is segít az NKFH célzott fellépése, amelynek nem csak a csalások leleplezése és a fogyasztók biztonságának megőrzése a célja, hanem a tisztességes piaci verseny védelme is. De ebben – állítja a hatóság – “csak együtt lehet eredményt elérni”. A szabályozás, a laborvizsgálatok és a fogyasztói tudatosság együttesen képesek megfékezni a csalásokat.
Csak együtt sikerülhet
Hasonló szellemben, nemzetközi összefogással 11 millió eurós költségvetéssel indult két éve a Watson Project is az európai élelmiszer-hamisítás visszaszorítására. A húsz ország kutatóinak, döntéshozóinak, élelmiszer-nyomozóinak részvételével életre hívott, hamarosan záruló, több éves program csúcstechnikával és közösen kifejlesztett innovatív módszerekkel hivatott javítani a hamisított termékek felderítését, hatékonyabbá tenni a megelőzést, erősíteni az európai élelmiszerbiztonságot.
A Watson olyan csúcstechnológiákra támaszkodik, mint a mesterséges intelligencia, a dolgok internete (IoT), a blokklánc és a spektroszkópia. Összesen hat szektorban vállalkozott a program a nyomonkövethetőség, a felderítés és megelőzés javítására.
Így a borhamisítás elleni küzdelem központja Portugália, a gabona- és tejtermékeké Finnország, a húsé Németország, a mézé Spanyolország. Az extraszűz olívaolaj gyors nyomonkövethetőségét Olaszországban tökéletesítik. A halhamisítás elleni módszereket pedig Norvégiában tesztelik.
Összefognak a food-detektívek
November 27-én pedig különleges rendezvényen gyűlnek össze Brüsszelben az élelmiszer-hamisítás visszaszorításán dolgozó szakemberek. A Watson Projekt záróeseményén kutatók, uniós döntéshozók és az Interpol bűnügyi szakértői együtt vizsgálják meg, miként lehet az új nyomonkövetési, hitelesítési eljárásokkal átláthatóvá és megbízhatóvá tenni az európai élelmiszerláncot, és megelőzni a hamisítást.
Az Élelmiszerdetektívek sorozatot életre hívott szakújságíró, Jeremy Wilks által szervezett eseményt a Euronews YouTube-csatornáján is közvetítik majd.
