A szántóföldi növénytermesztésben azonban a kis felvásárlási árak miatt nagyon jó időjárás és nagy hozam kell, hogy jövedelmet hozzon. Ezt is megtudhattuk az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága AgrárTrend Indexről tartott mai sajtótájékoztatóján, amely egy év után ismét emelkedett 2023 első negyedévében.
Új korszak kezdetén vagyunk az élelmiszer-gazdaságban, szakértelemre, tőkére, hatékonyságra van szükség - erre figyelmeztetett Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója a szerdai bemutatkozó sajtótájékozatón, amelyen az ismét növekedésnek indult MBH AgrárTrend Indexet mutatták be.
Ez év első negyedévében ugyanis - a 48 pontos skálán - 29,8 pontra erősödött
az ügyfelek, szakmaközi szervezetek megkérdezésével készülő MBH AgrárTrend Index.
Ez a tavalyi utolsó negyedévinél már 0,3-mal nagyobb, de éves összehasonlításban 0,3 pontos csökkenést jelent. Az előző negyedévihez képest szinte minden alágazatban javultak a kilátások, de elsősorban az állati termékpályák pozíciója erősödött, tudtuk meg Héjja Csaba a bank szenior agrárelemzőjétől.
Közel az egyensúlyhoz
Továbbra sincs ugyan olyan alágazat, amely elérné az egyensúlynak tekintett, 3-5 százalékos növekedési pályát és minden ponton stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő 35 pontot, de egyes termékpályák egészen közel kerültek ehhez.
A szántóföldi ágazatokban – búza, kukorica, olajos növények – elsősorban a jó időjárásban bíznak a termelők. Hiába csökkent ugyanis például a műtrágya ára, és állt meg az egyéb költségelemek érdemi növekedése, az értékesítési árak 2021 végi, 2022 eleji szintre estek vissza, amelynek ellensúlyozásához nagy termésátlagra van szükség. „Búzából, árpából a hektáronkénti 5-6 tonna helyett 6-7 tonna termés az, ami a költségek kifizetése után némi jövedelmet is termelhet” – mutatott rá Héjja Csaba. Az Ukrajnából érkező gabonaimport ugyan zavarja a piacot, de a feldolgozóipar zavartalan működéséhez bizonyos mennyiségre mindenképp szükség volt. „A kormányzati döntések révén egyelőre megszűnt Ukrajnából a behozatal, így meg kell kezdődnie a tárolókban lévő magyar termények értékesítésének. Előfordulhat azonban, hogy egyes gazdák csak alacsony áron, vagy veszteségesen tudják eladni a gabonájukat.”- előlegezte meg az elemző.
Több a jövedelem
Az első negyedévi tetőzés után már csökkenő takarmányárakkal kevesebbe kerül az állattartás, de továbbra is jók az értékesítési árak, ami rövidebb-hosszabb ideig több jövedelmet hozhat az állattenyésztőknek. Igaz, a kiskereskedelmi forgalomban csökken az állati termékek kereslete.
A hazai tejágazatban tavaly a termelők három százaléka hagyott fel a termeléssel, ez azonban a bank elemzői szerint természetes koncentráció eredménye. A tejtermékek kínálata bővül, az árak mérséklődnek, de Magyarországon ez kisebb mértékű, mint Európában.
A kiskereskedelmi „árháború” egyes tejtermékeknél a feldolgozói árak csökkenéséhez vezethet a közeljövőben.
Az idei első negyedévben a baromfihús-termékpálya szerepelt a legjobban az indexben. Kilogrammonként továbbra is 510 forintért lehet ugyanis a vágócsirkét eladni csökkenő takarmányköltség mellett, ami a több jövedelmet hoz. A feldolgozók tavaly zártak igen jó évet, de a belföldi értékesítést és az export már stagnálás, sőt, csökken.
Az élénkülő turizmussal igen jók a kilátások a kertészeti termékpályák közül a szőlő-bor alágazatban. Az energiaköltségek is kisebbek, így a feldolgozás költsége csökken, miközben emelkedtek a bolti árak, de nem rendkívüli mértékben.
A gyümölcsösökben is a termelőnek áremelésre lenne szüksége, hogy érvényesíthessék a nagyobb előállítási költségeiket. A szántóföldi zöldségtermesztésre bő termés várható, és a zöldségfélék árában mutatkozik némi növekedés. A hajtatottzöldség-termesztők egy része ráadásul ki tudta védeni az energiaköltségek emelkedését a termálfűtéssel.
Az AgrárTrend Indexben vizsgált termékpályákon most látható folyamatok azonban csak később lesznek hatással a bolti élelmiszerárakra. Az elemzők szerint a kiskereskedelemben kötelező akciózás idővel talán felváltja az élelmiszerár-stopot. Így a lassuló inflációval vélhetően már nem nő tovább a háztartások terhe az élelmiszer-vásárlásnál. Sőt, egyes élelmiszertípusok még olcsóbbak is lehetnek.
Kivezetik a direkttámogatást?
A kétórás tájékoztatón sok egyéb téma is szóba került. “Azt látom, hogy bizonytalanság van, az Európai Unió a 2030-as évek elejére ki akarja vezetni ezt a támogatási rendszert”. Hollósi Dávid a HVG-kérdésére így előlegezte meg az uniós területalapú támogatások jövőjét. Az alapján előlegezte meg, hogy amíg 200 ezer forint volt hektáronként egy hektár termelési költsége, ahhoz az EU 70 ezer forintot (terület alapú támogatást) adott az előző támogatási ciklusban. Most 90 ezer forint normatív támogatást ad hozzá, miközben 500 ezer forintra növekedett egy hektár termelési költsége, azaz csökken a mértéke. Ez azt mutatja a banki szakembernek, hogy az EU szépen-lassan ki akarja vezetni a 2030-as évek elejére ezt a támogatási rendszert.
Érdemes tehát élni a lehetőségekkel, de miközben a nagygazdaságokban külön embert alkalmaznak a támogatások figyelésére, a pályázati pénzügyek kezelésére, a kisgazdaságokban Hollósi Dávid szerint nem marad erre energia. Emiatt is nő a termelés koncentrációja, a nem versenyképes, saját tőke nélküli kisgazdaságok kiszorulnak a termelésből, azaz tőkeinkjekcióra (befektetőkre) vár a szektor.
Zöld pénzek
A terület alapú alaptámogatás összege hektáronként jelenleg csaknem 45 ezer forint, erre jön még rá az Agrár Ökológiai Program támogatása, mintegy 25 ezer forint de komoly megfelelési igénnyel, figyelmeztetett Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója a szerdai sajtótájékozatón. Aki ezt nem tartja be, azzal szemben 100 százalékos a szankció, bármilyen kis hibáért az egészet vissza kell fizetni. Jó mérce lesz arra, hogy a termelők meg tudnak-e felelni ennek a szigorú követelménynek. A szakember szerint az új támogatási formának az lesz a következménye, hogy a támogatás szerepe csökken az agrártermelésben, és lesz aki úgy dönt, inkább nem is kéri, csak piaci alapon gazdálkodik tovább. Ezért mint megtudtuk a bank május közepétől új előfinanszírozási formát kínál majd az egységes kérelemben beadott támogatások faktorálásával az Agrár Ökológiai Program jogcímeire is. Az átlagos mezőgazdasági termelőnek csaknem az összes normatív támogatását elő fogja finanszírozni a bank faktorálással: 80-90 százalékos arányban (az Agrár Ökológia Program támogatását 60 százalékig). Eddig ez hitellel történt, mostantól faktorálni fogják a Magyar Államkincstár kockázatára.
