Fájdalmas következtetéssel zárult a Macfrut 2025 Nemzetközi Burgonya Szimpózium Cesenában: a világ burgonyatermesztése visszaesett, a globális hozam 375 millió tonnára csökkent. A 35 ország szakértői szerint a fogyasztási szokások és a klímaváltozás nyomán a kártevők és betegségek egyre nagyobb gondot okoznak, több államban már az ellátásbiztonság is veszélybe került – erről a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár írt részletesen.
A helyzet Magyarországon is súlyos. A KSH adatai szerint 1997-ben még 64 ezer hektáron termesztettek burgonyát, az idén ez a szám várhatóan 6–7 ezer hektárra csökken.
A FAO nemzetközi burgonyanapja alkalmából rendezett budapesti konferencián Hubai Imre államtitkár hangsúlyozta: az Agrárminisztérium célja az önellátás elérése. Jelenleg a hazai fogyasztás 28 százaléka importból származik, míg az export aránya 2 százalék. A termés évi 170–270 ezer tonna, ami kevesebb mint az ezredfordulós 1,2 millió tonna egyötöde.
A burgonya az EU mezőgazdaságában is fontos szerepet tölt be, 2023-ban 1,55 millió hektáron termelték, összesen 48 millió tonnát. Magyarországon a fogyasztás visszaesett: az egy főre jutó éves mennyiség 50–60 kilogrammról 30-ra csökkent, bár a teljes zöldségfogyasztás egyharmadát még így is a burgonya adja. A növény ráadásul klímatoleráns, és – ahogyan Hubai fogalmazott – „az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is segítséget nyújt”.
Hollósi Dávid, az MBH Bank szakértője szerint a világ népességnövekedése és az élelmiszerigény miatt felértékelődnek az alternatív fehérjeforrások, köztük a burgonya is. A globális termelés negyedét már Kína adja, a hatékonyságban pedig Hollandia vezet. A szakértők szerint stabil beszállítói kapcsolatokra és alkalmazkodóképességre van szükség, hogy a burgonya a jövőben is meghatározó élelmiszer maradhasson.
