Száz százalékos fagykár, azaz 0 százalékos termés. Fülep Imre, aki Nyírbátor mellett több mint negyven hektáron termel almát, így foglalta össze az Mfornak gazdasága idei tevékenységének eredményét. A gazdaság gyümölcsösét ért áprilisi fagyok után ugyanis a hivatal 100 százalékos fagykárt állapított meg.
A fontos almatermelő térségben azonban nem minden gazda járt ennyire pórul. Volt, olyan is, ahol nem is fagyott el a gyümölcs. Hiában nem volt rajta termés, az ültetvényben így is majdnem minden műveletet el kellett végezni a növényvédelemtől a fasorok közötti kaszálásig, „hiszen nem hagyhatjuk magára a fákat, csak a végén bevételünk nem volt” – magyarázza a termelő. A szélsőséges időjárással később megérkezett aszály csak azért nem tudott további nagy károkat okozni, mert az árutermelő gazdaságokban öntöznek. Enélkül a térségben már nem is lehetne gyümölcsöt termelni!
A termést országszerte megtizedelt fagyok után az alma értékesítési ára már 200-250 forint/kilogramm, csaknem a duplája, mint amennyi a tavaly szüret idején volt. Pedig már 2024-ben is negyedével-harmadával emelkedett a termelői ár. A kereslet azonban csökkent. A nyírségi termelő is attól tart:
„Mivel sokkal nagyobb lett az ára, a vásárló majd úgy dönt: akkor nem veszek almát, inkább a csak 300 forintos banánt”.
A kis termést látva a gazdák a feldolgozók: a léüzemek nagyobb keresletére is számítottak, de a léalma idei kilónkénti felvásárlási ára is 15-20 forinttal elmarad a tavalyitól (80 forint/kilogramm), ami viszont az előző évi ár közel duplája volt.
Mindez azt sejteti, hogy ez az év sem hoz nyereséget a legtöbb hazai almatermelőnek.
Ha öt évből egy-egy szezon nem hoz nyereséget, azt még elfogadják a gazdák, „de ez már öt évből a harmadik!” – fájlalja a nyírbátori termelő, aki így nem látja túl biztatónak a jövőt. Pedig a versenyképesség érdekében a gazdaság is sikerrel pályázott uniós támogatásra ültetvény- és öntözés-korszerűsítéshez. „Már nem tudunk kiszállni ebből a mókuskerékből, nem tudjuk feladni az almatermesztést!” – ismeri el a gazda, pedig a fagy ellen nem talált biztos megoldást. Ugyan az intenzív gazdaságban megvan a technika a fagyvédeleme, hőtermelő berendezésekkel és szélgéppel védekeznek ellene, de az áprilisi fagyot szerinte semmivel nem lehetett kivédeni.
Már csak melegházban
Az egyre szélsőségesebb hazai klíma miatt egyre több elkeseredett gyümölcskertész véli úgy, hogy – gazdaságonként akár milliárdos befektetéssel – már csak melegházban folytathatja biztonságban az almatermesztést. Ahogyan ez a kajszibarack és a cseresznye esetében már gyakorlat: zárt, fűthető, hűthető, precíziós öntözőrendszerrel ellátott üvegházakban termelik a gyümölcsöt. Ennek azonban horribilis költsége van, amelyet főleg a jelenlegi gazdasági válságban egyre nehezebben és kevesebb fogyasztó képes megfizetni, pedig már az idei szüret elején is meglódultak a bolti árak. Szeptember 22-én a Gazdasági Versenyhivatal Árfigyelő portálja szerint – legvonzóbb ajánlatként – egy darab piros almát már egy híján kétszáz forintért kínált a vezető német diszkontlánc. Riválisa kilónként 479 forintot kért a legolcsóbb piros almájáért. A portálon a Gála fajta kilóját is csaknem 800 forintért, az idearedet 899 forintért adták, a zingy fajtát pedig aranyáron: szűk 1300 forintért mérték.
Félő, beigazolódik a nyírbátori kertész már említett félelme és tovább feleződik a hajdan világraszóló, de ma már nyúlfarknyi hazai almatermelés.
Régiós almaapály
Míg Magyarországon 2004-ben még 43 ezer hektáron termelték, az idén már csak alig húsz és félezer hektárról szedik az almát, de a tavaszi fagykárok után az idén történelmi mélységbe zuhantak a hozamok. Az Alma- és Körte Világszövetség (WAPA) 2025-ös előrejelzése szerint az idén csupán 160 ezer tonnát takarítanak be itthon, ami a tavalyi mennyiség fele és szűk hatvan százalékkal kevesebb a hároméves átlagnál. Pedig a szomszédos Ausztriában eközben szárnyal a termesztés. Egy év alatt csaknem kilencven százalékos növekedéssel hasonló méretűre, 142 ezer tonnára bővül a hozam az idén. Az Európai Unióban is kis eltéréssel ugyanannyi, 10,5 millió tonna betakarítására számít a WAPA, mint amennyit tavaly szedtek le. Igaz, a legnagyobb uniós termelő Lengyelországban is a hároméves átlagtól jelentősen, tizenöt százalékkal kisebb, 3,3 millió tonnát jelez előre a szövetség, és a klímaváltozás okozta szélsőségesebb időjárás miatt Romániában is tovább csökken a hozam.
