Körülbelül 134 millió sertést tenyésztenek élelmezés céljából az Európai Unióban. Ezeknek a rendkívül intelligens állatoknak a túlnyomó többségét zsenge korukban műtéti csonkításnak vetik alá: levágják a farkuk nagyrészét, általában érzéstelenítés vagy fájdalomcsillapítás nélkül. A malacokat kizárólag azért fosztják meg a farkuktól, hogy megelőzzék a farokharapás által okozott károkat. Ez a kóros harapdálás valójában az unalom és a nem megfelelő körülmények közötti tartás stresszének az eredménye — írja laptársunk a szintén a Klasszis Média lapcsaládhoz tartozó Privátbankár.
Az EU sertésvédelmi irányelve kifejezetten tiltja a rutinszerű farokvágást. Valójában csak akkor hajtható végre, ha bizonyíték van a sertések farkának rágás miatti sérülésére. Továbbá, az eljárás igénybevétele előtt megelőző intézkedéseket kell hozni a farokharapás csökkentésére és megszüntetésére, például biztosítani kell a megfelelő környezetgazdagítást.
Fotó: Wikipédia
A dánok kiállnak a malacok mellett
Az állatvédők legnagyobb elkeserítésére az elmúlt három évtizedben Finnországon és Svédországon kívül minden tagállam kirívóan figyelmen kívül hagyta a sertések rutinszerű farokvágásának tilalmát.
Az Európai Bizottság nemrég hagyott jóvá egy 20 millió eurós dán állami támogatási programot, amely támogatja a magasabb állatjóléti előírásokat betartó disznót tartókat. A cél az, hogy támogassák a gazdálkodókat abban, hogy végrehajtsák a legelemibb megelőző intézkedéseket a farokvágás kockázatának csökkentése érdekében, ideértve a tartási feltételek javítását is.
Tekintettel arra, hogy Dánia az EU negyedik legnagyobb sertéshústermelője – 11 368 000 sertésállományával 2023-ban – a magasabb jóléti normák felé való elmozdulás állatok millióira lesz pozitív hatással.
Ez példát mutathat a többi tagállam számára, amelyek – valljuk be – jelenleg nem képesek az élelmiszertermelés céljából tenyésztett sertések többségére hasonló terveket kidolgozni a fejlesztések finanszírozására.
