Magyarországhoz hasonlóan európai szintű egységes chipsadó bevezetését fontolgatja a magas cukor-, zsír- és sótartalmú termékekre Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság egészségügyi biztosa – számolt be korábban az Euractiv. Mindezt annak ellenére, hogy egy tanulmány szerint az adónak itthon sincs tartós jótékony hatása az egészségtelen élelmiszer-fogyasztásra.
A népegészségügyi termékadót (neta), azaz a „chipsadót” még 2011-ben fogadta el a parlament. A törvény célja az volt, hogy a nagy zsír-, só- vagy cukortartalmú termékek, valamint a cukorral édesített italok és bizonyos típusú alkoholok adóztatásával „csökkentse a közegészségre nem jótékony élelmiszerek fogyasztását, és előmozdítsa az egészséges táplálkozást”. Várhelyi már szeptemberben jelezte, nyitott egy EU-szerte egységes olyan adórendszer bevezetésére, amely segítené a közegészségügy finanszírozását. Mindezt azután, hogy az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság (DG TAXUD) májusban közzétett egy tanulmányt, amely az egészségtelen élelmiszerek adóztatásának lehetőségeit vizsgálta, jó példaként említve Magyarországot. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az ilyen intézkedések segíthetnek a megbetegedések visszaszorításában.
Az Euractív idézi a – közegészségügyi termékadó magyarországi hatásvizsgálatát finanszírozó – Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodájának egy másik tanulmányát is, amely szerint Magyarországon az adó „hosszú távon elérte közegészségügyi céljait”.
Ezzel szemben Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint „a magyar adó kudarcot vallott”. A szakember kollégáival azt vizsgálta, hogy egészségesebben étkezünk-e a chipsadó bevezetése óta. Ehhez megvizsgálta, mi volt a neta hatása az adó bevezetése előtti (2010) és az azt követő hét évben. Drámai következtetésre jutott.
„Az adó bevezetése ellenére a fogyasztók továbbra is ugyanannyi, vagy akár nagyobb mennyiségű egészségtelen élelmiszert fogyasztottak, mint korábban” – állapította meg a Health Policy folyóiratban. A megvásárolt napi fogyasztási cikkek között e termékek aránya 5,9-ről (2010) hét év alatt 7,4 százalékra (2018) nőtt.
Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy míg Magyarország lakosságának 2009-ben még „csak” 29 százaléka volt elhízva, arányuk 2019-re 33 százalékra nőtt. Berezvai szerint az adó önmagában nem elég a cél eléréséhez. Az élelmiszer- és italgyártó iparnak „át kell állnia” a kisebb cukortartalmú, vagy cukormentes termékek előállítására, emellett be kellene tiltani az egészségtelen élelmiszerek reklámozását is.
Ennek ellenére az akkori Pénzügyminisztérium (amely 2025. január 1-jén beolvadt a Nemzetgazdasági Minisztériumba) úgy értékelt, hogy az adó elérte a célját: az egészségügy többletbevételhez jut. A tárca a 2014–2020-as nemzeti egészségügyi stratégiáról készített elemzése kimondta: a neta-rendszer bevezetése az elmúlt három évben 55 milliárd forint bevételt generált. (Az EU egészségügyi bizottsága is évi 2-2,5 milliárd euró bevételt vár az uniós chipsadótól, amit a közegészségügy finanszírozására kellene elkülöníteni.)
Fotó: DepositPhotos.com
Berezvai szerint viszont éppen ez mutatja a neta kudarcát, vagyis, hogy folyamatosan növekvő állami bevételeket generált. „Ez bizonyítja, hogy az egészségtelen élelmiszerek fogyasztása hosszú távon nem csökkent, hanem még nőtt is” – figyelmeztetett a szakember.
Éppen a rossz példa miatt a döntéshozók erős fenntartással fogadták az új uniós adó ötletét, bár a nemzeti költségvetések finanszírozásához máshol is jól jöhet a pluszbevétel. Így csak bízhatunk benne, ha mégis lesz EU-chipsadó, az uniós polgár nem jár úgy, mint az egyre kövérebb magyar.
