Egyfordulós haszonbérleti pályázatot hirdetett Karcag önkormányzata a tulajdonában lévő, összesen több mint 280 hektár termőföld tízéves hasznosítására áprilisban. A pályázati kiírás szerint a cél, hogy a város olyan haszonbérleti szerződést kössön, amely számára a legtöbb előnnyel járhat, másrészt a bérlő és annak családja, a bérlő és a feldolgozók munkavállalói részére egzisztenciális biztonságot nyújt. Emellett szempont volt, hogy a hatékony üzemméret az erőforrások kihasználását, a fenntartható állattartást, növénytermesztést is erősítse. Ehhez a kiírás szerint helyi, 40 évnél fiatalabb földműveseket, családi gazdaságokat akart a város földhöz juttatni.
Szerencsés egybeesés, hogy a zöldségekkel, csemegekukoricával foglalkozó egyik helyi nagygazda családja – akinek a hűtőipari vállalata nemcsak a térségben, hanem Nyírlugoson is integrálja a termelést, felvásárolja, fagyasztja, csomagolja, forgalmazza az árut – ugyancsak bővíteni akarja a területét. A vállalatcsoport olyan nagy piaci szereplő, amely sok milliárd forint vissza nem térítendő kormányzati és uniós támogatást kapott, hogy bővítse a termelését és új hűtőházakat építsen.
A történet előzménye, hogy az áprilisi pályázaton meghirdetett több száz hektár önkormányzati földet korábban egy szintén jelentős húsipari portfólióval is rendelkező másik gazda művelte. A törvény szerint neki – minden más jelentkező előtt – előhaszonbérleti joga volt a területre. A lejáró bérleti szerződéseit egyszerű volt megújítania, amikor azt az önkormányzat újra meghirdette. Az önkormányzat azonban váratlanul visszavette az előző bérlőtől a földjét, arra hivatkozva, hogy azt maga művelje. Egy év után a korábbi bérlő így elvesztette az előhaszonbérleti jogát, a város pedig áprilisban meghirdethette a bérleti pályázatot.
A kiírás olyan szigorú feltételeket szabott meg (az indulóknak például legfeljebb 150 hektárja lehetett addig), hogy a térség sok száz termelőjéből mindössze hárman tudtak pályázni. Egy férfi családi gazdálkodó és két hölgy, egyikük az említett nagygazda leánya. A nők ugyanis plusz öt pontot kaptak az elbírálásnál. Mindhárman különböző nagyságú bérleti díjra adtak ajánlatot a pályázati anyagukban. Úgy tudjuk, a legmagasabb ajánlat hektáronként 135 ezer, a második 130 ezer, a harmadik 120 ezer forint bérleti díjra szólt – derült ki az április 28-i borítékbontáskor, amikor rangsorolták a pályázókat és értékelték a pályázatokat.
Az értékelés során állapították meg azonban azt is, hogy az amúgy első helyezett női pályázó külön nem nyilatkozott a beadott anyagában, hogy magyar állampolgár. Bár az állampolgársága – a születési adatai, a jogosítványa, a magyar személyi és őstermelői igazolványa alapján – nyilvánvaló, a bizottság egyebek között erre hivatkozva kizárta a pályázók sorából. Egy másik pályázónál is szabálytalanságokra bukkantak. A családi gazdálkodó nem írta ki a cége nevében, hogy korlátolt felelősségű társaság, csak azt, hogy kft. Értesülésünk szerint egyebek között ezért zárták ki őt is a pályázatból. Így jobb híján az amúgy legalacsonyabb bérleti díjat ajánlott harmadik helyezett pályázóval, a helyi nagygazda lányával kötötte meg az önkormányzat a tíz évre szóló haszonbérleti szerződést a hónap végén.
Az eredményhirdetés után próbáltuk megtudni a pórul járt gazdálkodóktól, tesznek-e valamit amiatt, hogy ilyen apróságokért zárták ki őket a pályázatból. Bár a családi gazdaság vezetője, aki csak rövidítve írta be a cégneve után a kft-t a pályázati anyagába, nem kívánt lapunknak nyilatkozni, annyit elárult, hogy valóban ez volt az egyik ok. A másik, hogy bár előtte 20 évig tartott sertést, két évre megszakadt a folyamatos állattartás a gazdaságban. Jelenleg ugyan szarvasmarhát tart, de a „megszakítás” miatt nem igazolták az értékelés során, hogy állattartónak számít. Így hiába adta ő a második legmagasabb bérletidíj-ajánlatot, elutasították a pályázatát.
Fotó: Depositphotos
Bár a külső szemlélő számára meglepő, hogy ilyen apró adminisztratív hibákra hivatkozva ki lehet-e valakit zárni egy ilyen fontos pályázatból, az érintettek – akik meglepő módon beletőrődve elfogadták a döntést – nem kértek jogorvoslatot. Érthető, hiszen aligha jó ötlet összerúgni a port az önkormányzattal, amelytől ezer szállal függnek. Így méltán bízhatnak benne, hogy a következő pályázaton talán majd ők nyernek. Egyikük még azt is hozzátette: úgysem lehet mit tenni… „Legalább nem olyan emberhez került a föld, aki csak a támogatásért akarta volna megszerezni, hanem legalább termel rajta. Kerülhetett volna sokkal rosszabb kezekbe is” – közölte a családi gazdaság pályázatból kizárt vezetője….
Az ügyben e-mail-ben fordultunk a karcagi polgármesteri hivatalhoz. Amint választ kapunk Szepesi Tibor polgármestertől, természetesen azzal azonnal frissítjük cikkünket.
Segítenek a profik
Mit tehetnek, kihez fordulhatnak a haszonbérleti, vagy a föld-adásvételi pályázatokon szerintük jogtalanul hátrányba kerül termelők? „Keressen minket, ha egy termelő tagunknak földjogi problémája van! Kollégáink megvizsgálják az ügyet és javaslatot tesznek a megoldásra.” Ezt ajánlotta az Mfor kérdésére Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke. Ha többeket is érint az eset, azt a szövetség szakemberei továbbviszik, a tagságot is tájékoztatják a jogi megoldásról. „Igyekszünk összekötni azokat a kollégákat is, akik hasonló, földjogi kérdésekkel foglalkoznak az országban. Így több oldalról közelítve, több fronton támogatjuk ez ügyben is a tagságot” – sorolja az elnök. A MOSZ havi rendszerességgel Földügyi Klubot is működtet, amelyben a földjog, földszabályozás aktualitásat is megvitatják.
