- A front közelében több ezer ember maradt áram nélkül Ukrajnában, miután orosz tüzérségi csapás érte az energiaellátó rendszert.
- Közel 20 ezer ukrán férfi menekült el a besorozás elől a háború kezdete óta a BBC adatgyűjtése szerint. Volt aki veszedelmes vízi akadályokat küzdött le, mások éjszaka mentek át a határon. További több mint 21 ezren megpróbálták elhagyni az országot, de elfogták őket. Az orosz invázió kezdete után megtiltották a 18–60 éves ukrán férfiaknak, hogy elhagyják az országot.
- Az októberben exportált orosz olajat szinte teljes egészében a világ leggazdagabb országai (G7) árplafonjánál drágábban adták el. A hordónként 60 dolláros korlátnál átlagosan 20 dollárral többet kaptak az exportőrök – értesült a Financial Times európai tisztviselőktől.
- Vlagyimir Putyin orosz államfő idegesen figyelte Hszi Csin-ping kínai és Joe Biden amerikai elnök San Franciscó-i személyes találkozóját. Uyyanakor Isabel Hiton Kína-szakértő újságíró, a China Dialogue civil szervezet alapítója szerint Putyinnak nem kell aggódnia emiatt, mivel a legfontosabb hiányzó eleme a két vezető találkozójáról kiadott közös közleménynek az Ukrajnában dúló háború említése volt. Peking nem akarja Putyin bukását, mert az azt követő káosz bizonytalanná tenné a történelmileg ellentmondásos-súrlódásos orosz–kínai kapcsolatokat. Kína viszonya ambivalens a háborúval kapcsolatban – mondta a szakértő. Miközben fű alatt – főként drónokkal – támogatja Oroszországot, a konfliktus tönkre teszi kapcsolatait az európai országokkal. Utóbbiak ugyanis tudják ezt, ezért gazdaságilag eltávolodnak Kínától. Peking szerette volna leválasztani az EU-t az USA-ról, aminek azonban éppen az ellenkezője történik. Végül fontos megállapítása volt Hiltonnak, hogy Kína nem kockáztatná meg nemzetközi tekintélyének csorbulását azzal, hogy közvetítő szerepet vállalna egy orosz–ukrán béketárgyaláson, amely kudarcot vallana.
- A katonai eszközök veszteségeit az elérhető fotók és videók alapján nyomon követő Oryx adatgyűjtő portál szerint november 1. és 13. között az orosz hadsereg 238 járművet és tüzérségi eszközt vesztett, miközben az ukrán fél 50-et.
- Moszkva teljesítette azt a sorozási normát, amit az orosz fővárostól elvártak – jelentette be Szergej Szobjanyin főpolgármester. Az egyébként mérsékeltnek tartott politikus beszámolója szerint 22 ezer fiatalt toboroztak az orosz hadseregbe szerződéses szolgálatra, ami megfelel a 2023-ra kitűzött célnak.
- Egy észak-oroszországi régió félmillió fenyőfapalántát küldött a megszállt Donyeck megyébe, hogy pótolják a háborúban elpusztult növényzetet. Az orosz kormány októberben 150 kukásautót és 11 ezer hulladékgyűjtő konténert ígért a Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyék megszállt részeinek, hogy azok ne fulladjanak bele a felhalmozódó szemétbe.
- Vlagyimir Putyin aláírta a választási törvény változásait, amelyek lehetővé teszik, hogy az állampolgárok olyan térségekben is szavazzanak, amelyekben rendkívüli állapot van érvényben. További változtatás, hogy az újságíróknak akkreditáltatniuk kell magukat, hogy tudósíthassanak a választás napján történő eseményekről.
- Az orosz belbiztonsági szolgálat (GUS) letartóztatta a Calsbergtől elkonfiskált Baltika sörgyártó vállalat két vezetőjét azzal a gyanúval, hogy a cég egyes márkáinak jogait át akarták adni a dán vállalat érdekeltségeinek – jelentette a szentpétervári Fontanka internetes portál. A sajtóorgánum úgy tudja, hogy a Zatecky Gus sörmárkáról van szó.
