Messze földről érkezett, mandulaszemű társaság halad korán reggel az egyik Jász-Nagykun Szolnok vármegyei település határában. Mivel akkumulátorgyár nincs a közelben, eltévedt turistacsoportnak gondolhatnánk, de nem az. Vietnámi vendégmunkások, akik a közeli állattartó telepre tartanak dolgozni.
Már évtizedes termelői rutin a hiányzó hazai dolgozók pótlására a munkaerő-import. Főleg tojásválogatásra, fejőházba, állatgondozónak érkeznek a külföldiek, de a kertészetekben is nélkülözhetetlenek. Zöldséget, gyümölcsöt szednek, válogatnak, a vetőmagtermesztésben idegenelnek, címereznek.
Amióta Magyarország helyett már nyugatra tartanak a romániai, az ukrajnai, a szerbiai munkavállalók is, évek óta egyre nagyobb a szükség az Ázsiából érkezőkre.
Az új nemzetstratégia következtében a gazdaságok azonban már nemcsak a külföldi fizetésekkel kénytelenek versenyezni a munkaerő-kölcsönzőknél, hanem az akkumulátorgyárakkal is. Így egyre távolabbról: Kelet-Ázsiából, Vietnámból, Indiából, sőt Mongóliából, Kazahsztánból, Pakisztánból rendelt dolgozókkal próbálják elvégeztetni az állattartótelepi, sőt a kertészeti feladatokat.
Durvul a helyzet
Az elvándorlással növekvő hiánytól, a vágtató inflációtól, gyorsan emelkedő bérekkel, munkaadói terhekkel durvul a helyzet a foglalkoztatásban. Kirúgták a vendégmunkásokat betanító kölcsönzött magyar dolgozókat egy salgótarjáni akkuipari gyártónál, amely állami milliárdokat kapott munkahelyteremtésre – számolt be a 24.hu. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ugyan a létszám, a termelés tavasszal visszaállhat a korábbi szintre, de félő gyakoribbá válik a jelenség. Az eset részben máris a nélkülözhetetlen vendégmunkások ellen fordította a közhangulatot. Mindez azután történt, hogy a kormány szigorított az idegenrendészeti törvényen.
Lesz-e elég?
A januártól már hatályos előírás szerint nem lehet több vendégmunkás az országban, mint amennyi a betöltetlen álláshely.
A miniszter dönt
Az Országgyűlés december 12-én szavazta meg a harmadik országbeliek magyarországi tartózkodását, a vendégmunkások foglalkoztatását is újraszabályozó törvényt, amely már január 1-jén hatályba is lépett. A törvény kimondja, hogy vendégmunkásokat csak a legszigorúbb szabályok mellett lehet alkalmazni. „A magyarországi munkavállalás szigorításával újabb jogi védelmet alkotunk azért, hogy Magyarországot megvédjük a tömeges bevándorlástól. Külföldi csak akkor végezhet Magyarországon munkát, ha annak elvégzésére magyar munkavállaló nem vállalkozik” – olvashatjuk a jogszabály szövegében. Ezért minden egyes álláshely esetében először meg kell vizsgálni, hogy van-e magyar munkavállaló, ha van, akkor őt kell alkalmazni, ha nincs, akkor lehet vendégmunkást foglalkoztatni. A törvény szerint csak annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van. A vendégmunkások csak korlátozott ideig tartózkodhatnak Magyarországon, ezt követően el kell hagyniuk az országot. Azt is kimondja a jogszabály, hogy a Magyarországon foglalkoztatott vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és foglalkoztatás célú tartózkodási engedélyek száma nem haladhatja meg a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évente meghatározott engedélyszámot.
A termelők okkal tarthatnak attól, hogy a miniszter – főleg a választások évében, a közhangulat nyomására – akár a kelleténél is kisebb számban korlátozhatja a külföldiek számát. Pedig már a gazdaságok fennmaradása múlhat azon, hogy jut-e, lesz-e elég, megfizethető vendégmunkás. Főleg, ha a kölcsönzőcégeknek jobban megéri ipari munkást közvetíteni.
“Egyre kevesebben akarnak a mezőgazdaságban dolgozni, mert egyre kevésbé tudjuk őket megfizetni a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben.” Ezzel indokolja az egyik, neve elhallgatását kérő észak-magyarországi gazda, hogy idénymunkásból, főleg szakképzett gépkezelőből országos a hiány, ami felfelé hajtja a béreket. Már bőven félmillió forintnál nagyobb traktoros fizetésekről hall, főleg Győr-Moson-Sopron megyében, ahonnan Ausztriába járnak át dolgozni. Észak-Magyarországon havi bruttó 400-500 ezer forintért ugyan még találni gépkezelőt, de több termelő véleménye alapján most legalább havi bruttó 500-600 000 forint az elvárt bér.
Bruttó félmilliót kereső állatgondozó
Miközben decembertől 15 százalékkal 266 800 forintra nőtt a minimálbér, a mezőgazdaságban tavaly szeptemberben átlagosan bruttó csaknem 440 ezer forintot kerestek a dolgozók a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Ez a 2020. januári 294 680 forint mintegy másfélszerese. Az állásportálokon pedig jóval az agrár átlagbér felett, állatgondozóknak akár havi félmilliót is ígérnek a munkát keresőknek, még sincs elég dolgozó.
Ráadásul, miközben nő a fizetés, romlik a munkaerő “minősége”. “Ezeket a modern, digitális technikákat már nem lehet gondolkodás nélkül, hanyagul kezelni, de sajnos ez jellemző” –tapasztalja az egyik, szintén névtelenségbe burkolódzó nyugat-dunántúli gazda.
Dolgozó híján ezért aki tehette, például a “precíziós-gépesítési pályázat támogatásával, már minden munkafolyamatot gépesített.
Nem akarnak dolgozni
“Én már nem is tervezek kézi munkaerővel, mindent gépesítettem” – újságolja az Mfornak az osztrák határ közelében burgonyát, hagymát termelő Polgár Ákos is. A jelenlegi gazdasági válságban még könyörtelenebb ez a beruházási kényszer, de a kónyi gazda szerint nincs más út. Fejlesztés nélkül a magyar zöldségtermesztésnek vége. Az inflációval azonban úgy megnőtt a gépberuházás költsége, amire már csak összefogva képesek a gazdák. A nyugati mintát követve integrálniuk kell a termelést, hogy együtt, versenyképes áron, nagy tömegben egységes minőségű árut tudjanak beszállítani a kereskedelmi láncoknak.
“Ezekre a fejlesztésekre, holland, osztrák, szlovák mintára, közös pilot projekteket kellene indítanunk, hogy belépjenek a gazdák” – javasolja a termelő. Az idei pályázati menetrend alapján lesz is pénz az élőmunkát – a vendégmunkásokat – kiváltó fejlesztésekre, bár ehhez az 50 százalékos “támogatási intenzitást” már nem tartja soknak, elegendőnek. Az elmúlt három évben ugyanis tízszeresére nőtt a technológia ára. Hiába, “ha továbbra is a munkaerőigényes technológiákat alkalmazzuk, akkor megbuktunk” – véli a kónyi gazda. Amíg azonban a fejlesztések nem váltják ki az élőmunkát, sok gazdaságban a messze földről érkező, külföldi dolgozó a túléléshez az egyetlen megoldás saját állományba véve, vagy munkaerőkölcsönzőn keresztül foglalkoztatva.
Magyarországon eddig nem volt jellemző gyakorlat az ázsiai munkások idényszerű mezőgazdasági alkalmazása. Ezt állítja Maier Dávid, az ázsiai munkavállalókat közvetítő Terendo Kft. ügyvezetője. Inkább ukrán, román munkavállalókat alkalmaztak ilyen pozíciókban. Ennek fő oka a munkavégzés szezonális jellege, korábban az idegenrendészet, mint mondta: “nem igazán adott ki ilyen tartózkodási engedélyeket”.
A másik két ok: a nagy távolság és a költség. Sok esetben a foglalkoztatónak csak rövid időre van szüksége a távoli országokból érkező munkavállalóra, akinek az ideutazáshoz fix költségei is vannak (például a repülőjegy), amit így is, úgy is ki kell fizetni. Nem biztos, hogy a feleknek így is megéri ez a közös munka.
A nem idényjellegű mezőgazdasági munkák esetében (amilyenek például az állattartó-telepi, a konzervgyári, az üvegházi, fóliaházi munkák és a gombatermesztés) azonban már sok év óta foglalkoztatnak harmadik országból érkezetteket a hazai partnerek. “Az egyik ilyen projektre indiai munkavállalókat közvetítünk, de jellemző vietnámiak foglalkoztatása is ezekben a pozíciókban” – mondja Maier Dávid.
Traktoros is kellene
Míg az egyszerű mezőgazdasági feladatokra Ázsiából viszonylag könnyű a gazdáknak munkaerőt alkalmazni, a képzettséget igénylő szakmunkákra nehezebben kapnak embert. Az ultramodern, műholdas vezérlésű kombájnokra, erőgépekre kihívás olyan traktorost találni, akire rábízhatják a százmillió forintos gépeiket. Akkora a baj, hogy pár éve a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (Megfosz) “Legyél te is mezőgépész” címmel programot indított a szakiskolai képzés, a traktoros utánpótlás fellendítésére. A programnak ugyan látszanak a kezdeti eredményei, de még nem hozott áttörést.
A közvetítő cég partnereinek is ugyan jellemzően betanított munkaerőre van elsősorban szüksége, azonban a Terendo munkaerő-ügynökséget már traktorvezetők, targoncakezelők és speciális tapasztalattal rendelkező gépi fejő szakemberek közvetítésére is felkérték.
A gazdáknak nehéz előre megbecsülniük, mennyibe is kerülne a vendégmunkás. A közvetítőcég ügyvezetője szerint nagyon sok mindentől függ a külföldi dolgozó keresete. Nem mindegy, hogy az ország melyik részén, milyen munkakörben, mennyi túlórával és milyen kondíciókkal akarják foglalkoztatni. Nagy átlagban úgy számolhatnak a partnerek, hogy a külföldi vendégmunkások havonta nettó 250 000-300 000 forintot keresnek, de “nagyon sok a változó”. (A behozatali költségekről korábban az Agroinformnak azt nyilatkozta a szakember, hogy az indiai dolgozók behozatala 350-500 ezer forintba, a filippínóké 1,2-1,5 millió forintjába kerül a foglalkoztatónak.)
Kérdés persze, hogy miután az új idegenrendészeti törvény szerint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter határozza meg, korlátozhatja a külföldi vendégmunkások számát, az akkumulátorgyártakkal versenyezve, jut-e, lesz-e elég dolgos kéz a mezőgazdaságban? Annál is inkább, hiszen csak a zöldség-, gyümölcstermesztésben évi 30-40 ezerre becsülik a külföldi idénymunkások számát.
Nos, Maier Dávid ezzel kapcsolatban arra emlékeztet, hogy tavaly 39 ezer munkavállalás célú tartózkodási engedélyt adtak ki. Év közben pedig összesen körülbelül százezer vendégmunkás tartózkodott az országban és vállalt munkát. Idén 65 ezer főre adható ki új engedély, ekkora a kvóta. Ez alapján nem tartja reálisnak, hogy a kvóta hirtelen betelik. “Úgy gondolom, jut majd elég vendégmunkás az agráriumba is” – nyugtatja meg a termelőket a szakember. Az új törvény emellett több új tartózkodási jogcímet vezet be és pontosít. Ilyen a szezonális célú tartózkodási engedély (szezonális vendégmunkás) is, ami a mezőgazdasági idénymunkákra való harmadik országbeli munkavállalást teszi lehetővé megfelelő jogi keretek között. Azt majd a kormányrendeletek és a gyakorlat fogja eldönteni a szakember szerint, hogy pontosan hogyan is fog működni a valóságban a törvény ezen része.
