Muskátli helyett rebarbara, borbolya, kánna?

A kertek ugyanúgy jellemzik egy-egy ország kultúráját, mint a temetők – mondta nemrégiben egy podcastban valaki, és bár meglepő a párhuzamba állítás, igaza van. A muskátli, bár nem magyar eredetű, évszázadok óta uralja házainkat, erkélyeinket. (Furcsa megpillantani másutt: egyszer egy izraeli szállodában látott e sorok írója muskátlit, pálmafák tövébe ültetve.) Az osztrák futómuskátli más lapra tartozik, teljesen eltérően díszít. De a hazai virág- és kerti divat, ha mégoly hagyományosnak is tűnik, változik, újabb és újabb fajták és terméktípusok özönét zúdítja ránk ez az egyre tekintélyesebb árbevételű ágazat. Ennek bemutatása a célja a pénteken nyílt Gardenexpo-nak.

Hajdanán a falusi házak tulajdonosai sosem vásároltak boltban virágot – megtermett az a ház körül, vagy kapták a hajtást a szomszédasszonytól, a nagynénitől. Mindenki ablaka, oszlopos tornáca egyforma volt, többnyire muskátlis, az eltérést nemigen tolerálta a kis közösség. Nem volt jellemző, hogy illatos hunyorral, jácinttal, nárcisszal bajlódtak volna, magától kinőtt az a fa tövében. A panelkorszakban már építettek erkélyes lakásokat, de minek, legtöbbször semmilyen funkciót nem szántak a picurka tereknek, ahol még egy kis asztal és egy szék sem nagyon fért el. A később felhúzott magasházakban a kicsiny lakótérből csíptek le egy részt a balkonhoz, amelyet aztán – lévén se spájz, se pince – hamar beüvegeztek, ahelyett, hogy virágözönben, nyugágyon pihenve olvasgatott volna ott a házigazda. Sok helyütt ma sincs ez másként.

A városi terasz-, kert- és balkonkultúra az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan vált egyre nívósabbá. A szép virágládák és a bennük pompázó növények ma nem elsősorban a luxus jelei, hanem hogy van helyünk, időnk és igényünk erre is figyelni. Van persze, ahol mindez státusszimbólum: a több száz milliós ingatlanok és magánvillák esetében természetes, hogy a tulajdonosok luxus módon szerelik fel a kertet, a méregdrága grillektől a design napágyakig, a napvitorlákig és a medencékig.

Magyarország egyetlen kerti életmód kiállításaként célunk nem kevesebb, mint segíteni a vásárlóknak megtalálni a tökéletes bútorokat, gépeket, szerszámokat, medencéket, kültéri szaunákat, árnyékolókat, kültéri világítási és öntözéstechnikai eszközöket és sütögetőket – olvasható a kiállítás ajánlójában.

Mára a különféle kerti árucikkeket tucatnyi üzlettípusban be lehet szerezni: piacon, barkácsáruházban, lakberendezési gigantikus láncokban, hipermarketekben, apró díszeket kínáló butikokban, márkakereskedésekben, design szalonokban és virágboltokban egyaránt. A növényeken kívül óriási a választék kis ásóból, gereblyéből, metszőollóból, kerti munkákhoz való kesztyűkből – amelyek mintában követik a divattrendeket – locsolókannából és kaspók, cserepek, virágállványok ezreiből. A kertápolás és díszítés egyfajta közösségi élmény lett, a Facebookon és másutt nők és férfiak ezrei cserélgetnek palántákat vagy hívják fel a figyelmet egy-egy érdekes újdonságra. Az ásó és a kapa tehát nem elválaszt. hanem itt is egyesít… Mára a kertművelésnek politikai jelentősége is lett: a klímaváltozásra gondolás, a zöldterületek növelése, a közösségi kertek létrehozása, gondozása bizonyos értelmiségi körökben elvi kérdés.

A trendek újabban itt is gyorsan változnak. Ahogy az egyik szakmai weboldalon lehet olvasni, az új irányzat egyik jellemzője a Kertek egész évben gondolat. Ez az egész éves kerti dekoráció felé mutat, hiszen egyre többen látogatják nyaralóikat, nemcsak tavasztól őszig, hanem télen is. Ezért fontos, hogy olyan növényeket válasszunk, amelyek évszaktól függetlenül meg tudják őrizni a vonzerejüket. A tűlevelű fák és cserjék örökzöld koronájukkal a téli táj elengedhetetlen részévé válnak. A havas kiterjedések közepette a természet élő sarkának benyomását keltik. A sövények segítenek a hangulatos légkör megteremtésében, és védik a telket a széltől, kényelmes mikroklímát teremtve – állítja a gradinamax.hu.

Vannak, akik a mutatós, de kevés karbantartást igénylő kert hívei, mert nagyon elfoglaltak, mások pedig arra is ügyelnek, hogy fenntartható kertészkedést folytassanak. Mit jelent ez? Azt, hogy a kertben a mi éghajlati övezetünk fái, cserjéi és lágyszárú évelő növényei domináljanak, amelyek könnyen karbantarthatók, és ellenállnak az időjárásnak, a betegségeknek és a kártevőknek – javasolják a szakemberek.

A kert mára a ház meghosszabbítása lett, divatba jött a funkcionális tereprendezés, hasonlóan a házhoz vagy a lakáshoz. A vidéki telkeken a függőleges kertészkedés és egyszerű farácsok, deszkák segítségével kis kerti iroda, jógazóna, hobbiműhely és játszótér is kialakítható. Ez akár kis telken is megvalósítható, dísznövények és függőleges növekedésű növények alkalmazásával.

Kerti iroda, jógazóna, hobbiműhely

A másik trend az úgynevezett mikroerdő, a kert egy olyan területe, amely a vad természet egy darabját utánozza. „Egy ilyen kompozíció domináns eleme lehet például bármilyen nagy díszfa. A középső szintet stilisztikailag megfelelő díszcserjékből lehet kialakítani, az aljnövényzetet imitálva. A kompozíciót pedig alacsony díszfüvekkel lehet kiegészíteni, amelyek erdei fűféléket imitálnak” – olvasható a szakmai weboldalon.

Külföldön, például Skandináviában már régóta divat, hogy a balkonon zöldségeket és bizonyos gyümölcsöket termesztenek az ott lakók, akárcsak a saját kis kertben. A kertészek szerint „a nagy levelű évelő növények, mint például a rebarbara, alkothatják egy ilyen kompozíció gerincét. A gally alakú köles, az óriás amarantok fényes virágzatú, nagy sapkájú napraforgók függőleges hangsúlyokká válnak”.

A kompozíciót tehát az ehető növények teszik teljessé, amelyeket a híres norvég kertész és író, Stephen Barstow már évek óta népszerűsít. Ő volt az, aki az „edimental” kifejezést beillesztette a kerttervezés szókincsébe, ez azt jelenti, hogy olyan növényeket ültessünk, amelyek egyszerre ehetők és dekoratívak.

Dongóházak és madáretetők, az ökoszisztéma jegyében

A XXI. századra jellemző törekvés, a kert, mint ökoszisztéma gondolata, amely nemcsak az embereknek, hanem a helyi állatvilágnak is kényelmes: madaraknak, beporzó rovaroknak, kétéltűeknek, sőt még sünöknek is. Ennek érdekében olyan évelőket ültetnek a kertekbe, amelyek vonzzák a pillangókat és a méheket. A madarakat szem előtt tartva a szegélyekbe nem hulló termésű fákat és cserjéket, például galagonyát vagy csipkebogyót ültetnek a trend megszállott hívei.

A sövények és sűrűn vágott szegélyek, mint például a borbolya vagy a buborékfű, jól alkalmasak a kényelmes környezet megteremtésére – a kismadarak fészkelnek bennük, és számos kerti kártevőt elpusztítanak. Újra divat lett dongóházakat, madáretetőket és kis tavakat telepíteni, amelyek kétéltűek menedékévé válhatnak, és szintén elpusztítják a kártevőket.

A legmeglepőbb divat, amint arról a szaklap beszámol, a Mokka Mousse követése, amely e cikk szerzője szerint mintha kicsit túllőne a célon. Ez ugyanis nem mást takar, minthogy vegyük figyelembe a kerttervezésnél a Pantone éppen aktuális sláger színét. Állítólag könnyű csokoládé színű és levelű díszfákat és -cserjéket beszerezni a kertbe, ilyen a Berberry, (a sok nemzetségű és színárnyalatű borbolya) a Geichera vagy a Canna) kánna, melyek egyes fajtái ezt az árnyalatot képviselik.

De mi van, ha nem illik a házunkhoz? A környékhez? Vagy ha a növényt megszerettük, de jövőre más lesz a divatszín? Bizonyára minden családtag bánná, főleg, ha a kis cserje láthatóan jól érzi magát az út menti sövényben. Akkor ki kell szedni a kertből a tavalyi trendet képviselő méregdrága szépségeket?