Különös módon megtett bejelentést hozott a péntek, Orbán Viktor a Harcosok Klubja csoportjában, egy harcias hangvételű bejegyzésben árulta el, hogy meghosszabbítja az árrésstopot a kormány, az intézkedés pontos részletei nem ismertek – ezek minden bizonnyal a hétfői Kormányinfón derülnek majd ki.
Az érintett élelmiszerek listája nem változott, 30 élelmiszer – köztük a csirkemell, az étolaj, a tej és a tojás – esetében maximalizálták a kereskedők által alkalmazható árrést 10 százalékban. Mindezek fényében kíváncsiak voltunk arra, hogy a legnépszerűbb termékek esetében hogyan alakultak az árak, mi indokolhatta a hosszabbítást a kormány részéről.
Bolti állapotok
Laptársunk, a szintén a Klasszis Média által kiadott Privátbankár évek óta elkészíti egy speciális fogyasztói kosáron alapuló Privátbankár Árkosár-felmérését, amelyben az Auchan, a Tesco és a Spar üzleteiben hasonlítják össze kollégáink az árak alakulását. Mint laptársunk legutóbbi, augusztus elején készült felméréséből kiderül, a három boltlánc üzleteiben kollégáink hat árrésstopos terméknél mértek 10 százalékos vagy ennél nagyobb árcsökkenést egy év leforgása alatt. Ezek: a tejföl (-40,6 százalék), a párizsi (-35, 2 százalék), a liszt (-23,9 százalék, a sajt (-14,8 százalék), a margarin (-12,6 százalék), a joghurt (-10 százalék), és a kenyér (-16,4 százalék).
Mi a helyzet a további termékekkel?
Laptársunk felmérése jól megmutatja, hogy nagyságrendileg hol voltak a legnagyobb árcsökkennések a kiemelt termékek körében, de mi a helyzet az egyéb élelmiszerek esetében?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyes termékek nyers átlagárának alakulását rögzítő adatbázisában feltűnő a „baromfihorror”: a korábban árstopos, a csirke- és pulykamellfilé ára ugyanis a kormányzati intézkedés mellett is emelkedett tavaly és idén július közt. A kormány lépése a drágulást nem állította meg, a csirkemell esetében pedig az elmúlt hónapokban ismét gyorsulásnak indult, ahogy az grafikonunkon is látszik:
Az árrésstop márciusi bevezetése óta a csirkehús 7,8 százalékkal drágult, míg a pulykahús ára júliusban stagnált az intézkedés kezdetekor mért szinthez képest a KSH adatai szerint.
Érdekes ellentét a baromfihúsok drágulásához képest a vaj árának alakulása – itt ugyanis úgy tűnik, a kormányzati intézkedés valóban visszafogta az áremelkedést, a korábban egyértelműen felfelé ívelő árszint márciusban tört meg:
A márciusi bevezetés óta a magyarországi üzletekben a vaj ára 21 százalékkal csökkent a KSH adatai alapján, míg laptársunk a margarin esetében is hasonló áresésről számolt be.
Erős ellenzés
A szakmai szervezetek rendkívül erősen tiltakoznak az intézkedés hosszabbítása ellen, az Országos Kereskedelmi Szövetség szerkesztőségünknek megküldött pénteki közleményében úgy fogalmazott, hogy a kiskereskedelmi árrésstop egyszeri inflációcsökkentő hatása fokozatosan elhalványul, negatív hatásai azonban egyre súlyosabbak. Mint írták,
a lakosság az egyszeri élelemiszerár-csökkenés óta is pontosan érzékeli az élelmiszerek áremelkedését. A lakosság 75 százaléka érzékel érdemi élelmiszerár-emelkedést, és ugyanilyen arányban vannak azok, akik szerint ezért leginkább a gazdaságpolitika felelős.
A felelősök keresése nélkül az biztos, hogy az elmúlt hónapokban az árrésstop alá csökkenő termékek esetében gyakorlatilag megállt a további csökkenés (például a vaj ára is így járt). Az intézkedés elengedésével a kormány azonban azt kockáztatná, hogy az érintett 30 termék ára a kivezetéskor meredekebb drágulásnak indul. Úgy tűnik, ezt a pofont inkább elkerülnék egyelőre, hiszen a 7,8 százalékos csirkemell-drágulást még csak-csak lenyelik a fogyasztók, a duplája már minden bizonnyal komolyabb elégedetlenséget szítana.
