Az elmúlt néhány hónap reálbércsökkenése szinte azonnal látványos változásokat hozott a vásárlói kosaraknál és rámutatott, hogy milyen az, amikor a lakosság többségét egyszerre több sokkhatás is éri - mondta Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, egyetemi tanár az Aldi eheti toborzó rendezvényén. A szakértő visszatekintett az áruházlánc magyarországi piacra lépésének kezdete, 2008 óta eltelt másfél évtized makrogazdasági folyamataira, beleértve a kiskereskedelem fejlődését is.
De előtte Pákolitz Attila, a rendezvény házigazdája bevezetőjében elmondta, hogy az Aldi 1300 új munkahelyet hozott létre az elmúlt években (ezzel 6 ezerre nőtt a létszám) és több mint 13 milliárd forintos fejlesztést hajtott illetve hajt végre.
Pogátsa Zoltán azzal kezdte, hogy az európai gazdaságok szereplői sokat tanultak az elmúlt három év válságaiból (Covid, inflációs hullám, ukrajnai háború). Például gyorsabban reagálnak a jegybankok és ami érdekes, hogy a betétesek is. Ez a nyugatiakhoz képest kevésbé volt jellemző a magyarokra, de azért itt is megfigyelhető volt.
Emlékeztetett, hogy a kiskereskedelmet is számtalan, a korábbinál gyorsabban változó és nem szokványos piaci, illetve szabályozási folyamatok érték és érik. A társadalom többsége által nehezen viselt nagyon magas, 40-45 százalékos élelmiszer-inflációról külön beszélt, felsorolva a mögöttes okokat:
- az energiaárak drámai megugrása,
- a szállítási költségek megemelkedése,
- az erősen ingadozott euróárfolyam,
- az aszály és
- a 2022-es választások előtti osztogatás nyomán keletkezett költségvetési lyukak befoltozását célzó adóemelések
Az ársapkák szerinte is növelik az inflációt, de úgy vélte, hogy mindaddig, amíg magas szinten stabilizálódik a pénzromlás üteme, a szegények közé sorolható társadalmi rétegek (valójában a kétharmad) igenis ezeket a mesterségesen alacsony áron tartott termékeket fogja keresni.
„Az is megfigyelhető, hogy a felső jövedelmi tizedekbe tartozókból is sokan inkább úgymond lefelé vásárolnak, ők is az olcsóbb termékeket keresik” – mondta.
Megerősítette ezt Kulcsár Dénes, az Aldi magyarországi ügyvezetője is, aki utalt arra is, hogy az elmúlt 15 év is megmutatta: a magyar vásárlók árérzékenysége régiós szinten is magas. Ehhez alkalmazkodnia kell a kiskereskedelem minden szereplőjének, miközben vállalatként minden esetben be kell tartani azokat a szabályokat, amelyek a szektor szereplőire vonatkoznak. Az Aldi is megfizeti az adókat és ezzel hozzájárul az ország működéséhez. „A keretfeltételek a piaci szereplők számára adottak, ezekhez nekünk is hatékony módon kell alkalmazkodnunk, ez az alkalmazkodás minden menedzsment általános feladata” – tett hozzá.
A pódiumbeszélgetés után megkérdeztük a cégvezetőt, hogy milyen ütemben és módon tervezik folytatni a hálózatépítést a még teljesebb lefedettség érdekében. Erről azt mondta, hogy az organikus fejlődés hívei és nem a felvásárlásoké, bár korábban lehetett volna ilyen kiegészítő, de vagy a hely vagy az ingatlan nem volt megfelelő. Jelenleg 164 üzletet működtetnek és a jövőben további áruházak nyitását tervezik, a korábbiaknál is pontosabban igyekeznek belőni, hogy hol gazdaságos egy ilyen lépés.
Pénz és juttatások
A sorrendben már negyedik nagyszabású toborzó eseményen elsősorban menedzseraspiránsokat kerestek, akik regionális értékesítési vezetőként dolgozhatnak a későbbiekben. Ha belépnek a vállalathoz, akkor ebben a pozícióban általában 5-6 üzletet felügyelnek. Kezdő bruttó fizetésük mintegy 1,2 millió forint, ehhez mobiltelefon, laptop és egy prémium kategóriás autó is jár, amit magán célra is használhatnak. Az eltöltött évek számával magasabb bérsávba kerülnek a dolgozók, így a regionális területi vezetők is. Az elmúlt két évben több „lépcsőt” alakítottak ki, amelyekben emelták a béreket, így a pozícióban elérhető legmagasabb bér is emelkedett – bruttó 1 681 667 forintra.
Az általános megközelítés az, hogy legalább 10 ezer, de még inkább 20 ezer lakosú településen éri meg a megjelenés - jelenleg majdnem 40 000 ez a szám az országos átlagot nézve, ideális ugyanakkor 20-25 ezer lenne, de ez régiónként eltérő és az egyes régiók központi településeinek lakosságszáma nem mindig mérvadó a tényleges lefedettség szempontjából. Ennek következtében a vállalat kisebb lélekszámú településen is nyit üzleteket, de ezek a boltok a legtöbb esetben ennél jóval magasabb lakosságszámú területet szolgálnak ki.
Versenyelőny
„A közhiedelemmel ellentétben a külföldi diszkont láncok kis marzzsal működnek. Viszont rendkívül masszív és globális a beszerzési rendszerük, ami nagy volumenekre épít. Fejlett a logisztikai hátterük és a disztribúciós hálózatuk, folyamatosan dobnak a piacra saját márkás termékeket, sok helyi beszállítótól vásárolnak és a munkafolyamatok szervezését is csaknem tökélyre vitték. Mindez érvényes az Aldira is és természetesen erősíti a cég versenyképességét.” - fejtegette.
Az ügyvezető megemlítette, hogy az Aldi Magyarországon a bolthálózaton kívül egy nagy logisztikai központot és Budapesten, illetve Pécsett informatikai szolgáltató központokat is működtet, ott is lehetőség van karriert építeni. Utóbbiak a szoftverfejlesztés mellett mintegy 30 000 Aldi-munkatárs IT támogatását végzik, de az Aldi Süd csoport valamennyi kasszarendszerének tesztelését is ők látják el.
