Szeptember első hetében a Kunsági Borvidéken már a végéhez közeledik a szüret. Az idén a tavalyinál 20 százalékkal kevesebb szőlő termett a térségben.
„Ilyen totális vízhiánnyal, mint az idén, még nem találkoztunk” – mondta lapunknak Frittmann János soltvadkerti borász, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) elnöke.
Az extrém szárazság miatt ezen a borvidéken – ahol amúgy is legelőször kezdődik a szüret az országban – már augusztus 11-én nekiláttak a fehér szőlő szedésének, amely szeptember első hetére szinte befejeződik.
Kiváló bor lesz belőle
A fiatal növényeket nagyon megviselte a hőség és az aszály, de az idősebb tőkék meglepően jól viselték, hogy a nyáron csak 54 milliméter eső esett. A többi borvidéken valamivel több volt a csapadék. A HNT elnöke szerint így kicsit jobbak a terméskilátások, de így is csak a tavalyi szerény volumen közelében lesz majd az országosan a betakarított mennyiség.
„Az aszály ellenére rendkívül jó minőségű az idei szőlő, kiváló borok lesznek belőle” – előlegezi meg az elnök.
De a kisebb, értékesebb termés sem, vagy alig ér többet. A kékszőlőért a tavalyi árat fizetik a borászatok, a kapósabb fehér fajtákért is csak 15-20 százalékkal adnak többet a Kunságban.
Mivel kevesebb, de jobb a szőlő, a pincékben azt remélik, hogy a növekvő költségeket végre a bor ára is követi. Az elnök szerint azonban a hazai árakat is meghatározó nemzetközi piac még kiszámíthatatlan. A tavalyi szárazság után ugyan még soha nem volt ilyen alacsony a hazai borkészlet, de nem tudni, hogyan hat az exportra, a piacra Donald Trump 15 százalékos vámemelése.
Arany színű, de nem aranyos
Ráadásul egy még drámaibb csapás is érkezett a kontinensről. A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazmát ugyanis, amely már az uniót és a hazai borszektort is veszélyezteti, az invazív amerikai szőlőkabóca terjeszti. A terméshozamot akár felére csökkentő betegséget itthon is már a 21-ből 15 borvidéken, 13 vármegyében 97 ezer hektáron észlelték. A védekezés keserves és radikális: a fertőzött területen és a pufferzónában kiirtják az ültetvényeket és a hektáronként 5-10 millió forintos újratelepítéssel sokáig várni kell.
Fotó: Depositphotos
Zalában a legsúlyosabb a helyzet, de már a Balaton környékén is erős a fertőzöttség. Látva, hogy Szlovéniában, Nyugat-Európában mekkora kárt okozott a kór, az elnök attól tart, itthon is el fog érni minden borvidéket. A fertőzés terjedését ugyanis szerinte nem lehet megállítani, csak lassítani, fékezni a hatását. Bár nehéz lesz egységesen fellépni a betegséget terjesztő szőlőkabóca rohamos terjedése ellen, bízik abban, ahogyan a francia, a német borászatok mintájára itthon is összefog a szakma, kötelezővé tudják tenni az egységes védekezést, így nem pusztult ki a szőlő az egész országban.
„De ez az Agrárminisztérium és a termelők nélkül nem megy. A támogatás fontos, de nem elég, el is kell végezni a szükséges védekezéseket” – figyelmeztet az elnök, utalva a tárca nemrégi intézkedéseire.
Támogatás védekezésre
„Határozottan fellépünk a szőlőültetvényeket megtámadó szőlő aranyszínű sárgasága terjedésének megfékezésére és kordában tartására, és a támogatások uniós szintű kibővítésére” – ezt jelentette be Nagy István agrárminiszter. A fertőzött ültetvény tulajdonosa a hatóság által elrendelt kényszerintézkedések (védekezés, fertőzött tőkék kivágása) közvetlen költségei 80 százalékának megtérítését igényelheti az államtól.
Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez is kérhet a termelő támogatást a növény-egészségügyi védekezésre. A kormány azt kérte az Európai Tanácstól, hogy az uniós szőlő- és borágazati támogatások közé kerüljön be a szőlő aranyszínű sárgasága terjedése elleni védekezés költségeinek 100 százalékos támogatása is, amelyet a tanács támogatott. Így akár ez év végén megjelenhet a vonatkozó jogszabály.
Kár művelni!
Ilyen előzmények után kétséges, hogy az idei végre nyereséges éve lesz-e a szőlészeknek, borászoknak. „Az a szőlőtermelő, akinek jó az ültetvénye, az emelt átvételi ár jó évet fog produkálni, de a gyengébb ültetvényeket már nem lenne szabad művelni, ott nem lesz nyereség. Ha a következő szezonokban sem lesz elég eső, nem lesz vízutánpótlás, máshol is tönkre fognak menni az ültetvények, nagy bajok lesznek” – előlegezi meg Frittmann János.
Ami a borászatokat illeti, a tradicionális termékek mellett, helyett alkalmazkodniuk kell a változó fogyasztási szokásokhoz: csökken a borivás.
A fehérbor-fogyasztással itthon sem lesz gond, de a rozé is valamelyest csökkent, pedig Európában bővült. Ha a vörösborral talán nem is lesz akkora a baj, mint sokan gondolták, de tovább tart a visszaesés. „Azt sem látjuk még, hogy itthon népszerű lesz-e az alkoholmentes bor, mert még nagyon drága az előállítása és nem alakult ki a kultúrája” – ismeri el az elnök. Ezért inkább habzóbort érdemes készíteni, hiszen a prosecco világszerte népszerű a koktélokban. „Itt az idő, hogy – az innovációkra alapozva – a jövőbe tekintsenek az ágazat szereplői, mert változnak a fogyasztói szokások, amihez igazodni kell! Rajtunk, a borászatokon is múlott, hogy a borfogyasztás csökken, pedig a borklubokban tapasztalhatjuk, hogy a fiatalokat igenis érdekli a bor: ha jó borral találkoznak, kedvelni fogják” – előlegezte meg a HNT elnöke.
Fából vaskarika: íme a szeszmentes bor
Bár az emberiség története során kifejezetten a bódító hatása miatt vált népszerűvé a bor, négy éve már az unióban is legális, elfogadott termékké vált az alkoholmentes változata. Az EU-s jog szerint az számít alkoholmentes bornak, amelynek alkoholtartalma legfeljebb fél százalék. Ha ennél több, de tíz százaléknál kevesebb, „alkoholmentesített borként” árusíthatják. Két eljárás is van már, amellyel a borból elkészíthetik annak szeszmentes változatát: a termikus vákuumdesztilláció és az ultraszűrős membránszeparáció. Mindkettővel nyomokban a borra emlékeztető ízű italt állítanak elő a nosztalgiázó terhes anyáknak, autóvezetőknek, illetve azoknak, akik betegség, vagy fogyasztói tudatosságból nem isznak alkoholt. Sokan lehetnek, mert a szeszmentes borok globális forgalma évről évre negyedével nő, hamarosan a világ borfogyasztásának egy százalékát adja.
