Aranyélet című rovatunkban vasárnap esténként olvasói leveleket adunk közre. Jóról is, rosszról is. Szerkesztőségünk a levelek tartalmával nem feltétlenül ért egyet, azokat jogunkban áll megszerkeszteni, miközben a stílusuktól és a tartalmuktól függően nem vagyunk kötelesek mindegyiket közölni. Várjuk írásaikat az [email protected] e-mail-címre!
„Tisztelt Aranyélet!
Örültem, amikor maguknál is olvastam, hogy két magyar ember is Nobel-díjat kapott a héten. Régen nem volt példa ilyenre, büszkék lehetünk. A másik szemem viszont sír, mert egyik nagy ember sem itthon él, nem éppen nekünk fizet adót, hanem más országoknak. De most nem ezzel akarok foglalkozni, hanem egy másik dologgal.
Azzal, hogy van egy igazi Nagy ember, így nagy n-nel, akinek szintén kijár ez az elismerés. A Nobel-békedíjra gondolok és Orbán Viktorra. Igen, azt szeretném, hogy adjanak Nobel-díjat Orbán Viktornak. Azért, mert megérdemli, mert rengeteget tesz a népek barátságáért, így a békéért is.
Lehet, hogy most Önök csodálkoznak, de szerintem rászolgált a mi miniszterelnökünk. Úgy látom, hogy mindent megtesz ennek érdekében. Lehet, persze támadni mindenfélével, de ki nem követ el hibát? Az, aki nem dolgozik.
A miniszterelnökünk alig pihen, sok olyan döntést hozott már, ami megvéd minket, kezdve a kerítéstől egészen addig, hogy a szupermarketek ne emelhessék az egekbe az élelmiszerek árát. Azzal is egyetértek, hogy ne szállítsunk fegyvert az ukránoknak, hanem próbáljuk kikényszeríteni a béketárgyalásokat. Szerintem az ukránoknak is jobb lenne, ha elfogadnák Orbán Viktor javaslatát, és leülnének az oroszokkal tárgyalni.
Emlékszem, hogy korábban a Nobel-békedíjat általában mindig olyannak adták, aki tényleg nagy dolgokat vitt véghez. Mindig valami ismert politikus kapta, aki megoldott egy háborús helyzetet vagy sokat tett a népek békés együttélése érdekében. Én nem kételkedem abban, hogy a kormányfő is pont ezt teszi, csak azok, akik odaítélik ezt a díjat, még nem veszik észre. Arra nem is merek gondolni, hogy direkt nem vesznek tudomást a Viktorról. Jó lenne, ha végre kinyitnák a szemüket.
Tisztelettel
Egy éber olvasójuk”