Lapunk 2023. december 3-án este közölte egyik olvasónk levelét arról, hogy szerinte miért nem érdemel fizetésemelést a pedagógusok többsége.
Több olvasónk is klaviatúrát ragadott, voltak, akik szerint nem határolódtunk el eléggé ettől, sőt, egyik olvasónk szerint nem is kellett volna közölni azt a levelet.
Leszögezzük: már csaknem egy éve fut a különböző társadalmi, gazdasági jelenségeket, témákat felvonultató sorozatunk, eddig egyetlen alkalommal sem kommentáltuk egyik levelet sem, holott nyilvánvalón nem mindig értettünk egyet velük. A továbbiakban is tartjuk magunkat ahhoz, hogy ezt nem tesszük. A bármilyen társadalmi csoportot megalapozatlanul sértő, kirívóan szélsőséges, gyalázkodó, stb. leveleket jogunkban áll nem közölni. A témákkal érintettek (politikusok, szervezetek, hatóságok, magánemberek egy csoportja) bírálatának – jöjjenek azok bármilyen oldalról – helyet adunk, amennyiben megmaradnak a normális keretek között. Ez a felület tehát továbbra is nyitott fórum mindenkinek, akinek sokakat érintő története van vagy egyszerűen csak rávilágítana egy-egy negatív vagy akár pozitív jelenségre.
A fenti levélre jött reakciókból most átnyújtunk egy kisebb csokorral:
1. Ladányi Zoltán
"Ez egy olvasói levél, nem feltétlenül tükrözi az álláspontunkat". Ha így van, akkor talán a másik oldalról is illett volna közölni egy levelet, mert így kicsit kilóg a lóláb, hogy mi a szerkesztőség véleménye, ami feltételezhetően megegyezik a levélíró véleményével, amit esetleg illene ez esetben felvállalni!
2. Csipes Attila
„Tisztelt Szerkesztőség!
Nem, nem vagyok tanár, ugyan bölcsészkart végeztem. Csupán azért írok, hogy legyen még egy szánakozó és megvető levél a vaspöri (igen, kis betűvel) levélhez. Remélem a sorok szerzője sokáig egészségben élvezi beteg lelkületének, gondolkodásának minden rezdülését és annak társadalmi reflexióját is. Üdvözlettel”
3. Csizi
„Üdvözletem. Maximálisan egyetértek ezen cikk, illetve olvasói levél (Vaspöri Gabriella ) írójával. Természetesen van kivétel is.. Csak vajmi kevés. A tüntető diákoknak pedig egy jó buli, semmi más...”
4. Kertész Gábor
„Tisztelt Szerkesztőség!
Mélyen felháborít, hogy egy ilyen ostoba és hangulatkeltő levelet közreadnak. A levél állításait tételesen lehet cáfolni.
1. A tanárok munkaideje nem 24 óra. Jó esetben 40, de az OECD vonatkozó felmérése szerint a magyar tanár átlagosan heti 52 órát tölt a munkájával. A 24 óra az a tantermi óraszám. Természetesen a tanár munkaidejéhez tartozik az is, mikor az órájára készül, feladatot ír, másol, nyomtat, dolgozatot, fogalmazást, feladatot javít, a szülőkkel (a levélíró-félékkel is) kapcsolatot tart. Elviseli butaságukat, agressziójukat, adminisztrál. Felügyel, kirándulást, ünnepélyt, versenyt szervez, beszélget a gyerekekkel, családokkal, értekezletekre, továbbképzésekre jár, vizsgáztat...
A sor folytatható.
2. A probléma részben ott keletkezik. hogy a szülő a tanárt meg sem kérdezve fogalmaz meg ilyen véleményt. Vegyék tudomásul: ez egy szakma. Hogy miért jár jeles, azt a tanár dönti el. A szülőnek ez kellemetlen, értem, de kérhet (munkaidő)pontot fogadó órához és rákérdezhet. Addig talán nem illendő ilyet leírni.
3. A régi tanároknál ugye fel sem merült, hogy így beszéljen velük/róluk! Nem lát összefüggést?
4. A bekamerázás megfosztaná a hivatást az egyik legfontosabb lételemétől, az intimitástól.
5. Visszanézhető órák! Hát igen. Felér egy önleleplezéssel.
6. Ha az oktatás színvonalának süllyedéséről beszélünk, akkor az egyik kétségtelen tényező a nem vonzó pálya, a másik pedig épp a levélből sugárzó attitűd kettős hatása:
- ilyen helikopter szülők küldik (gyakran félrenevelt) gyerekeiket az iskolába
- ilyen hozzáértéssel, tudással diplomát szerezhetett a levél szerzője.
A szerkesztőség felelőssége is megáll abban, hogy ilyen szélsőséges hangvételű a leveleknek nem ad teret. A tanári hivatás jelenlegi helyzetében ez az Önök felelőssége is.”
5. Kajó Zoltán
Tisztelt Szerkesztőség!
Olvasói levelük, melyben lényegében gyalázzák napjaink pedagógusait, állításaiban valótlanok és félrevezetőek. Személyemben évtizedekig dolgoztam a versenyszférában (Auchan, Tesco, mérnöki irodák stb) illetve saját vállalkozásom is van, így a szerzővel ellentétben van tárgyi ismeretem. Jelenleg matematikát tanítok mérnöktanárként (igen, mérnöki diplomával)
A tények: 26 óra a tanított óra 15 óra javítás, órára felkészülés stb (pl egy osztály dolgozatát 4-5 óra kijavítani) Napi 1 óra adminisztráció. Ehhez jön a szülőkkel kapcsolattartás, 160 gyermek esetén ez nem kis szám. Ne felejtsük el gyerekek is járnak az iskolába, akikkel szintén kell az órán kívül is foglalkozni. A kereskedelemben sem nettó árutöltés van 8 órában. (dolgoztam benne vezetőként) Dolgoztam mérnökként, s a tanítás szellemi leterhelése sokszorosa annak, mint amikor csendben egy számítógéppel programot fejlesztek, ugyanis 20-30 személyiséggel dolgozunk, akiknek van reakciója.
Nehéz egy analfabétának az írásról értekezni, de megpróbálom. A munka értékét nem az elvégzett munka mennyisége adja. Jelenleg a magyar felsőoktatás világszínvonalú. A szakembereinket mindenhol elismerik. Ezek az emberek általános iskolába is jártak, s ott kapták meg az alapokat. Sajnálom, hogy Önnél az árufeltöltés a non plus ultra. Javaslom, hogy tanuljon, s a világ új dimenziói fognak megnyílni. (megj: a targoncás bérem több lenne, mint a tanári)Másrészt a szerkesztőség úgy vélem nagyon jól tudta, hogy a cikk provokáció. Mindent a nézettségért!
Tisztelettel"