A tőzsde a tavalyi 565 millió forintos adózott eredményét csaknem teljes egészében szétosztja a tulajdonosai között. Az osztalékfizetés kezdete június 18. Az előző évben 105 forint volt az osztalék, akkor szintén a nyeresége közel 100 százalékát osztalékfizetésre fordította a BÉT. A közgyűlésen a részvényesek 90,9 százaléka volt jelen.
Katona Zsolt, a BÉT vezérigazgatója az igazgatóság jelentését ismertetve elmondta, hogy a BÉT forgalma az előző évhez képest alig csökkent: 9,8 milliárd forint volt a napi átlagos forgalom a 2012. évi 10,2 milliárd után. Ennek megfelelően a bevételek stabilak maradtak, a költségeket pedig szigorú kontroll alatt tartotta a BÉT. Az adózott eredmény is közel azonos az előző évivel.
A tőzsde bevételei 2013-ban 2,352 milliárd forintot értek el a 2012. évi 2,41 milliárd forinthoz képest. A bevétel 38 százaléka a kereskedési tevékenységből származott, az információértékesítés 33 százalékkal, a kibocsátói tevékenység 16 százalékkal járult hozzá a bevételekhez.
Az adózott eredmény 565 millió forint volt tavaly, míg 2012-ben 576 millió forintot tett ki. A vezérigazgató megjegyezte, ahogy a BÉT tavaly, úgy várhatóan az idén sem kap osztalékot a KELER-től.
A költséggazdálkodásról szólva a vezérigazgató elmondta, hogy a múlt évben 2,4 százalékkal, az elmúlt öt év alatt pedig egyharmadával csökkentette kiadásait a tőzsde. A dolgozói létszám tavaly 7 százalékkal, öt év alatt pedig 18 százalékkal csökkent. Hozzátette, hogy a létszámcsökkenés az idén is folytatódik, és év végére várhatóan 47 főnél áll meg a munkavállalói létszám.
Katona Zsolt kiemelte, hogy a 2013-as év legfontosabb projektje a Xetra kereskedési rendszer bevezetése volt decemberben, és úgy vélte, hogy a jövőben ez a növekedés motorja lehet, mivel a BÉT új kereskedőtagok megjelenésére számít.
A 2014. évi kilátásokat ígéretesnek tartja a BÉT vezérigazgatója. Véleménye szerint bizakodásra ad okot, hogy a brókercégektől, befektetési bankoktól érkező jelzések alapján újabb cégek érdeklődnek a tőkepiaci finanszírozás iránt, és így várhatóan új cégek jelenhetnek meg a BÉT-en. Emellett a certifikátok és a befektetési jegyek piacának erősödésére lát esélyt.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy a BÉT sajnálattal vette tudomásul, hogy a Wizz Air a budapesti helyett a londoni tőzsdét választotta részvényeinek bevezetésére. Kifejtette, hogy a BÉT komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy a vállalat az anyaország piacára lépjen, de sajnos ezt nem sikerült elérni, mert a tulajdonosok nem szerettek volna lakossági kibocsátást. Hozzátette, egy másodlagos bevezetésről még sikerülhet meggyőzni őket.
MTI
