Tavaly október óta több mint 30 százalékos hozamot értek el a magánbefektetők a Budapesti Értéktőzsdén. Ha ezt a megvásárolt nettó részvényállományra vetítjük, akkor a hazai magánbefektetők csak az újonnan szerzett részvényeknek köszönhetően 42 milliárd forinttal gyarapították vagyonukat hazai tőzsdei részvények vásárlásával - olvasható a tőzsde sajtóanyagában.
A növekvő aktivitás a hazai magánbefektetők tőzsdei részvényállományának alakulásából is egyértelműen látszik. A hazai részvények tulajdonosi szerkezetében a háztartások részesedése 7,42 százalékra emelkedett 2008 negyedik negyedévében az előző negyedévi 5,09 százalékhoz képest. A hazai magánbefektetők részvényállományának aránya 1998-ban, az orosz válság kitörésekor volt a legmagasabb, értéke 11,81 százalékos volt. Ezt követően a háztartások súlya a részvénypiacon fokozatosan csökkent és 7,00 százalék fölött legutoljára 2001-ben volt.
Az orosz válság mélyen érintette a magyar tőkepiacot, és a tavaly októberben begyűrűző pénzügyi válságtól is hasonló kedvezőtlen hatásokat, többek között a hazai befektetők csökkenő aktivitását várta a piaci szereplők többsége. A fenti számok is mutatják, hogy szerencsére ezek a negatív várakozások nem igazolódtak be, sőt olyan mértékben aktivizálódott a magánbefektetői réteg, ami még a legoptimistább szereplőket is meglepte.
Ugyanakkor abszolút értékben 2008 utolsó és s 2009 első negyedévében a magyar magánbefektetők részvényállománya csökkent, ami túlnyomórészt az árfolyameséseknek tulajdonítható, hiszen ebben az időszakban a háztartások nettó 1132 milliárd forint értékben – ebből 106 milliárd forint értékben 2008 utolsó negyedévében - vásároltak tőzsdei részvényeket, ami szembetűnően magas a korábbi számokhoz képest. Ezzel párhuzamosan a magánbefektetők tőkekivonása jellemezte a klasszikusan kisbefektetői terméknek számító befektetési jegyeket. 2008 októbere és 2009 júliusa között nettó 457 milliárd forint értékben adtak el ebből az instrumentumból, ami arra utal, hogy a magánbefektetők egy része átstrukturálta befektetéseit befektetési jegyekből részvényekbe.
A BÉT által a befektetési szolgáltatók körében elvégzett felmérés alapján egy év alatt – 2008. április és 2009. április között átlagosan 222 százalékkal nőtt a magánbefektetők által a szekciótagoknál vezetett aktív értékpapírszámlák száma. A magánbefektetői rétegen belül még nagyobb ütemben nőtt azon befektetők száma, akik napi rendszerességgel kereskednek a hazai részvénypiacon.
Ennek a „profi” magánbefektetői rétegnek a nagyságára lehet következtetni a valós idejű magánbefektetői adatfelhasználók számából, azaz abból, hányan fizetnek elő real time adatokra. Ez a az érték 2008 októberében 44,96 százalékkal volt magasabb, mint az azt megelőző hónapban. Ilyen mértékű növekedésre korábban nem volt példa, ami szintén azt a tényt támasztja alá, hogy a magánbefektetők figyelmét felkeltették a tőkepiacokon végbemenő folyamatok.
Ez az emelkedés mérsékeltebb ütemben folytatódott tovább, 2009 szeptemberében 13 393 hazai magánbefektetői végfelhasználója volt a tőzsdei adatoknak. Ebből az értékből következtethetünk a „profi” magánbefektetői kör nagyságára, amely a hazai részvényekkel napi rendszerességgel kereskedik.
A hazai magánbefektetők részvénypiaci súlya közel megduplázódott 2009 első harmadában, a 2008. évi 24,83 százalékról a vizsgált időszakban 45,19 százalékra nőtt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a részvénypiaci forgalom szerkezete a külföldi befektetők és a sajátszámlás kereskedés felől a hazai magánbefektetők irányába tolódott el. Ugyanez a tendencia figyelhető meg több brókercég forgalmi struktúrájában is. Egyes szekciótagok esetében a hazai magánbefektetők aránya a teljes állományon belül megduplázódott a válság előtti szinthez képest, míg a külföldi befektetők aránya kevesebb, mint felére csökkent.
2008 utolsó és 2009 első negyedévében a hazai magánbefektetők nettó vásárlóként, míg 2009 második és harmadik negyedévében nettó eladóként jelentek meg a részvénypiacon. A BUX index értéke az első hat hónapban (2008. október 1. – 2009. március 31.) átlagosan 12 214 pont, míg a második időszakban (2009. április 1. – 20009. szeptember 30.) átlagosan 16 085 pont volt, ami átlagosan 31,70 százalékos hozamot jelent. Ha ezt a hozamot a vizsgált időszak első két negyedéve során vásárolt nettó részvényállományra vetítjük, akkor a hazai magánbefektetők csak az újonnan szerzett részvényeknek köszönhetően 42 milliárd forinttal gyarapították vagyonukat hazai tőzsdei részvények vásárlásával.
Amennyiben összevetjük a külföldi befektetők részvényállományának alakulását a a hazai magánbefektetőkével, akkor jól látszik, hogy ezúttal utóbbiak időzítették jobban a részvénypiaci be-és kiszállást. 2008 első és 2009 utolsó negyedévében a külföldi befektetők igyekeztek szabadulni a kockázatosabbnak ítélt piacok eszközeitől, ennek hatására ebben a hat hónapban nettó eladóként összesen 273 milliárd forint értékben váltak meg magyar részvényeiktől.
A hazai magánbefektetők aktivizálódása hatására a brókercégek egyre inkább felismerik ennek a befektetői csoportnak a jelentőségét és a benne rejlő potenciált. Ez részben annak is köszönhető, hogy a befektetési szolgáltatók folyamatosan fejlesztik szolgáltatásaikat, és az újonnan piacra lépő magánbefektetők többsége aktív maradt nyeresége realizálása után is, valamint keresi az újabb kedvező befektetési lehetőségeket a piacon. Sok bank és befektetési szolgáltató egyre nagyobb hangsúlyt fektet az internetes felületek minél inkább felhasználóbarát kialakítására. Sok új ügyfél az interneten keresztüli tőzsdézést választotta, ami tükröződött az interneten keresztül lebonyolított ügyletek súlyának növekedésében is. 2009 áprilisában minden negyedik részvénypiaci ügyletre a megbízás internetes felületen keresztül érkezett.
