A Federal Reserve Bank of New York (az amerikai központi bankrendszer regionális bankja) 85 milliárd dollár hitelkeretet nyújt a biztosítónak. Ilyenre még soha nem volt példa, hiszen egy biztosító alapvetően nem áll közvetlen kapcsolatban a jegybankokkal. A hitel finoman szólva sem olcsó, kamata 850 bázispont a Libor felett, ami jelenleg így 11,4%. A hitel visszafizetését részben az AIG eszközeinek értékesítéséből oldják majd meg, de operatív eredményéből is törleszthet. Emellett az amerikai kormány 79.9%-os tulajdonrészt szerez a társaságban és új menedzsmentet nevez ki.
A hír jelentőségét nehéz alábecsülni. Egyrészt maga az összeg is hatalmas, több, mint Szlovákia éves GDP-je, másrészt ekkora mentőakcióra még nem került sor, főleg nem egy biztosítóval kapcsolatban (a Freddie-Fannie párosnak jóval kevesebb pénz kellett azonnalra, bár lehet hogy még az AIG csomagnál is többre lesz majd szükség az évek során). Kérdés, hogyan került egy biztosító ilyen helyzetbe és miért volt fontos ez a lépés?
Ennek megértéséhez fontos tudni, hogy az AIG már túllépett a hagyományos biztosítói szerepkörön és óriási tőkepiaci szereplővé vált. Mintegy 580 milliárd dollár értékben írt ki ún. CDS-eket (melyek lényegében hitel v. kötvénybiztosítások), melyek esetében akkor kell fizetnie, ha a hitel kötelezettje fizetésképtelenné válik. Ez akár még normál biztosítási tevékenység is lehetne, viszont ez az üzletág túlzottan a jelzáloghitelekre és az azokra épülő strukturált termékekre fókuszált, és az AIG nem vette figyelembe, hogy az egész ingatlanpiac összeomlása esetén az ilyen hitelek nagy része problémássá válik (ellentétben pl. egy hurrikán okozta kárral, amely nem szokta Amerikát teljesen letarolni). Ráadásul ezen papírok AAA minősítése lényegében kockázatmentesnek tüntette fel ezt az üzletet.
Egy példa arra, hogy a menedzsment mennyire látta, vagy mennyire vallotta be a problémát, érdemes visszatekinteni egy évvel: tavaly agusztusban a cég azt közölte, hogy a subprime válság csak minimális leírást indokol majd, emellett szinte kizárt, hogy a cégnek valaha is fizetnie kelljen a kiírt CDS-ek után. Mégsem volt kizárt.
Miért volt fontos a mentőakció? A cég mérete óriási: mintegy 1000 milliárd dollár mérlegfőösszeg, 900 milliárdnyi kötelezettség. Adósságának leminősítése miatt további magas, 10 milliárdos nagyságrendű letéteket kellett volna képeznie partnerei felé, melyre nem volt likvid eszköze. Az összes nagy bank hatalmas nyitott pozíciókkal rendelkezik az AIG felé, egy esetleges csőd lefagyasztotta volna a bankkközi piacot (ennek jelei már tegnap érzékelhetőek voltak). Ezen túl az AIG-nak rengeteg lakossági, élet v. egyéb biztosítással rendelkező ügyfele is van, az ő megtakarításaikat pedig már politikai probléma lett volna kockáztatni, és ugye választási év van.
Mi lesz a továbbiakban? A lépés leginkább államilag vezérelt végelszámolásnak tűnik
Kérdés, mi lesz az állami többségi tulajdon sorsa a hitel visszafizetése után: amennyiben a tulajdonrész az államnál marad, az az AIG már nem a mostani lesz: az ötszörös hígulás miatt keletkező 13.4 milliárd darab részvényesnek (az elsőbbségi részvényekkel nem is számolva) várhatóan csak kb. 3-4 milliárd dollár profit jut csak, a nagyon durva becslés szerinti 30 centes EPS pedig a szektorátlagnak megfelelő 10-es P/E mutatóval számolva nehezen indokolna 3 dollár feletti árat, és ne feledkezzünk el a pénz időértékéről sem. Természetesen az eszközértékesítésből fakadóan lehet még plusz részvényesi érték, valamint a shortosok is zárnak most, de a részvényárfolyam jó eséllyel már soha nem lesz kétszámjegyű.
Amennyiben viszont az állami tulajdonrész egyszerűen megszűnik majd, úgy a részvényesi értéknövekedés jóval nagyobb lehet. Jelenleg még nem látni tisztán ebben a kérdésben, de úgy tűnik, a mostani lépés inkább egy államilag kontrollált végelszámolás, legalábbis erre utal a kirívóan magas, büntető mértékű kamatszint.
Vélhetően a legnagyobb magánszektorbeli mentőakciót láttuk most, de még szinte biztosan nincsen vége, sok olyan bank van akár Angliában, akár az Egyesült Államokban, aki alatt billeg a szék, gondoljunk csak az egyik legnagyobb angol bank, a HBOS árfolyamának tegnapi és mai 50%-os(!) esésére, majd emelkedésére. A piacok továbbra is háborognak.
Egy évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy a világ legnagyobb piaci értékű biztosítójával ez történik. Ebben Greenspannak igaza van: 100 évente egyszer történik ilyen. Tegyük hozzá, ebben ő, illetve az általa képviselt olcsó pénz politikája is közreműködött, természetesen más tényezőkkel együtt.
