A közlemény szerint legutóbb az 1990-es évek végén volt ennyire alacsony az új lakásépítések száma, miközben az új lakásépítési engedélyek kiadása olyan alacsony szintre esett vissza, amire korábban még soha nem volt példa. Utóbbi 2011-re a lakásépítések számának további csökkenését valószínűsíti - hívja fel a figyelmet a KSH.
A gazdasági válság jelei a 2009. évi lakásépítési adatokban még csak kis mértékben jelentkeztek. Az ekkor tapasztalt 11 százalékos csökkenést követően 2010-ben erőteljesebb visszaesés következett be a lakásépítésben.
A legutóbbi évekig a lakásépítési engedélyek száma mindig meghaladta a ténylegesen felépített, használatba vett lakásokét. 2009-ben fordult elő először, hogy az engedélyek száma volt az alacsonyabb (11 százalékkal), 2010-ben pedig a kiadott engedélyek száma már 17 százalékkal maradt el a használatba vett lakásokétól.
A KSH adatai szerint az év folyamán használatba vett lakások száma Budapesten esett vissza a legnagyobb mértékben, 40 százalékkal. A községekben és a megyei jogú városokban átlagos mértékű csökkenés következett be (35 százalék), a többi városban kisebb arányban, 28 százalékkal mérséklődött a lakásépítés volumene. Somogy és Bács-Kiskun kivételével minden régióban és megyében kevesebb lakást vettek használatba, mint az előző évben. A csökkenés az észak-alföldi és a közép-dunántúli régióban volt a legerőteljesebb, 47, illetve 41 százalék, a megyék közül pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya esetében (51 százalék).
Az új lakásépítési engedélyeket tekintve már Budapesten is van némi visszaesés (13 százalék), itt 2010 első félévében még enyhe növekedést, illetve stagnálást figyelt meg a KSH. Így egyelőre csak a fővárosról mondható el, hogy a lakásépítések csökkenése valószínűleg nem lesz olyan nagymértékű, mint az ország többi részén, ahol jóval erőteljesebb az építési engedélyek számának csökkenése (50 százalék körüli) - írja a KSH.
Régiós összehasonlításban Közép-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön következett be 50 százalékot is meghaladó csökkenés. Baranya megye kivételével valamennyi megyében kevesebb lakásépítési engedélyt adtak ki, mint 2009-ben.
Az építtetői kör a korábbiakhoz képest változatlannak tekinthető, fele-fele arányban oszlik meg a lakosság és a vállalkozások között, míg az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen a KSH szerint.
Az új lakások valamivel több mint felét - ugyancsak hasonlóan a 2009-hez - értékesítési céllal építették. Az amúgy is jelentéktelen arányt képviselő bérbeadás céljából épült lakások hányada tovább csökkent.
A kivitelezők megoszlása kissé átrendeződött: építőipari vállalkozások építették a használatba vett lakások 86 százalékát, 11 százalékuk pedig lakossági kivitelezésben készült el. 2009-ben kevesebb, 81 százalék volt az építőipari vállalkozások és a mostaninál több, 13 százalék a lakossági kivitelezés részesedése. Az építőipari főtevékenységet folytató kivitelezők által felépített lakások száma kisebb mértékben csökkent (31 százalékkal), mint a lakossági házilagos építkezéseké, ami csaknem a felére esett vissza.
Az új lakóépületben létesült lakások 46 százaléka családi házban, 38 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 10 százaléka lakóparkban épült. Az előző évhez képest a családi házak részesedése 3, az új lakóparki épületekben használatba vett lakásoké 1 százalékponttal nőtt, a többszintes, többlakásos épületekben épített lakásoké viszont 3 százalékponttal csökkent. Az adott időszakban használatba vett lakások átlagos alapterülete 92 négyzetméter volt, 3 négyzetméterrel nagyobb, mint 2009-ben.
2010-ben 2.549 lakás szűnt meg, 38 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A megszűnés leggyakoribb oka a lakások avulása volt (44 százalék).
A vizsgált időszakban 806 üdülőegységet építettek, és 562 üdülőépületben 797 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 59 százalékkal haladja meg a 2009. évit, az engedélyezetteké azonban 25 százalékkal esett vissza. Az új üdülők átlagos alapterülete 77 négyzetméter, a tavalyinál 5 négyzetméterrel kisebb.
A 2010-ben kiadott új építési engedélyek alapján 7.403 lakóépület és 5.101 nem lakóépület építését tervezik. Ez a nagyságrend a lakóépületek esetében 41, a nem lakóépületeknél mindössze 2 százalékos visszaesés. Összességében a nem lakóépületek várható beruházásai inkább stagnáló, mint csökkenő tendenciát mutatnak a KSH szerint. A nem lakóépületek közül a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma 13 százalékkal csökkent, az ipari és mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyeké viszont 4, illetve 10 százalékkal nőtt.
MTI
