Egy brit elemző szerint körülbelül akkora volt az esélye egy ilyen válságnak előzetesen, mint ha valaki kétszer egymás után nyerne a lottón, vagy mondjuk egy aszteroida csapódna a földbe - olvasható az AXA pénzpiaci elemzésében. A szakzsargon az ehhez hasonló szituációkat nevezi "fekete hattyú jelenségnek", de magyarul talán találóbb lenne a "fehér holló" kifejezés.
Az amerikai tőzsdeindexek 75 éve nem mutattak olyan rossz heti teljesítményt, mint az október 6-10. közötti időszakban. Nem csoda, hogy sokan már-már teljesen elképedten nézték a dugóhúzóba került részvényindexek drámai zuhanását, hiszen a Bloomberg Pénzügyi Kondíció Indexe szerint a világ tőkepiacain tapasztalt turbulenciák mértéke annyira eltávolodott a „normális értéktől”, hogy azt „fekete hattyú” eseménynek is lehet nevezni.
Itt nem pusztán arról van szó, hogy az elmúlt napokban kicsúcsosodott extrém piaci fejlemények olyan ritkák, mint a fekete hattyú, hanem arról is, hogy egy olyan forgatókönyv szerint teljesedett ki a pénzügyi válság első fejezete, aminek az előfordulási esélye szinte egyenlő a nullával. Az angliai Királyi Statisztikai Társaság elemzője szerint az ilyen kivételes vagy inkább „lehetetlen” piaci helyzet bekövetkeztének valószínűségét ahhoz lehetne hasonlítani, mintha „valaki kétszer egymás után nyerne a lottón vagy egy aszteroida csapódna a Földbe”.
"Egy az egymilliárdhoz" az esélye
Az index egyébként a hozam spread-ek, a pénzpiac, tőzsdei és kötvénypiaci indexek változásait követi le és tömöríti egy normalizált indexbe, jelezve azt, hogy a jelenlegi tőkepiaci helyzet mennyire tér el az általános piaci körülményektől. Az index múlt héten hétfőn már a -9,84-es értéket vette fel, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi pénzügyi válság előrejelzéséhez egy olyan precíziós modellel kellett volna kalkulálni, ami az „egy az egymilliárdhoz” valószínűségi hibahatárral is számol. Az index 1992 óta méri, hogy a piaci események mennyiben térnek el az átlagostól és így nem lehet tudni, hogy például az 1987 októberi Fekete Hétfőn mit mutatott volna, mégis az index ’92 óta a jelenlegi értékénél lényegesen szűkebb sávban -2,6 és +1,5 szélső értékek között „oldalazott”.
A Nassim N. Taleb nevéhez köthető fekete hattyú jelenség pont az elmúlt hónapban kritikussá vált helyzet miatt tekinthető most igen aktuálisnak. Az elmélet rámutat arra ugyanis, hogy a modern világ túl nagy mértékben hagyatkozott olyan kockázatkezelő modellekre, amelyek képtelenek ilyen krachot előrejelezni és arra előzetesen válság-forgatókönyveket kidolgozni. A vészjelző nem jelzett, mivel ilyen elméletileg soha nem is történhetett volna meg.
