Tagadhatatlan, hogy a közgondolkodásban családi házat tulajdonolni – már ha nem egy omladozó viskóról van szó – általában egy magasabb társadalmi színvonalat, kényelmesebb és gondmentesebb életet jelent. Tény és való, számos előnnyel bír egy önálló ház, azonban nem szabad elfelejteni: az a családi ház, ami egy háborítatlan mező közepén helyezkedik el, távol a civilizációtól, még manapság is meglehetősen ritka, így bizonyos dolgokhoz büszke és boldog háztulajdonosként is alkalmazkodni kell – még ha az mégoly kényelmetlen is.
Mit érdemes vásárolni, és hol?
A családi ház vásárlása talán még összetettebb dolog, mint egy sima társasházi lakás, hiszen rengeteg olyan dologra figyelni kell, ami egy normál téglalakás esetén nem merül fel. Más-más szempontokat kell figyelembe venni minden egyes településen – Budapesten és környékén, ahol inkább az agglomerációban, illetve a külső kerületekben jellemző az ilyen típusú beépítettség, sok múlik az autós és tömegközlekedési lehetőségeken – egyes kerületekből tovább tart az út a városközpontba, mint mondjuk Győrbe, valamint néhány körzet tömegközlekedési lefedettsége legalábbis szellősnek nevezhető – vagyis a kényelemnek máris itt az első ára.
Vidéken, a kisebb településeken sokszor csak ebből az ingatlantípusból választhatunk, településtől függően változó árakkal – lerobbant házikót akár már 3-4 millió forintért is lehet vásárolni, a kacsalábon forgó villák ára viszont itt is hétszámjegyű. A nagyobb városokban is lehet jó áru családi házat vásárolni, csak nem mindegy hogy hol – érdemes a város vagy település szerkezetének előzetes tanulmányozása. (Egyes vegyes lakóösszetételű településeken például nagyon nehéz ezeket a házakat eladni, ennek megfelelően igen alacsony az áruk, de a 30-40-50 évvel ezelőtt épült házak állapota is sok fejtörést okozhat).
Mindezek tudatában a házvásárlást leginkább a kinézett környék, és a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek befolyásolják. Sokan panelből, belvárosból kimenekülve valamilyen csendes, alig-alig felfedezett települést választanak, itt azonban a nyugalomért cserébe számolni kell a megnövekedett közlekedési költségekkel (és idővel), valamint az infrastruktúra részleges hiányával.
Az ingatlanos szakmában sokan mondják azt, hogy akkor éri meg ilyen típusú községbe, faluba költözni, ha Budapest, vagy egy másik nagyobb, a mindennapi élethez szükséges szolgáltatásokat nyújtó város elérhető közelségben (30-50 km-re) található. A ház típusára vonatkozóan mindenki saját ízlése szerint dönthet: talán a legjobb megoldásként az 5-10 éve épült, már viszonylag jó anyagokból kivitelezett, de könnyen alakítható, értelmes méretű kerttel rendelkező ingatlanok között érdemes szétnézni, ezeket kb. 25-30 millió forinttól indulva találhatjuk meg a fővárosban vagy környékén (természetesen amennyire javul a ház minősége és a környék annál drágább – a fővárosban nem számít különlegesnek a 3-400 millió forintért kínált ház sem), vidéken ennél általában kevesebbet kell fizetnünk, kivéve ha a település valamilyen elitebb részéről (vízpart, hegy/domboldal) van szó.
Mitől óvakodjunk, mire figyeljünk?
Először is lehetőleg mindent tudjunk meg a ház építésének körülményeiről, ki építette, hogyan, milyen anyagokból. (A cikkíró személyesen járt már egy olyan családi házban, ahol annyira jól sikerült a kalákában megvalósult építkezés, hogy a hatóságok egy plusz sor B30-as falat húzattak fel statikai okokból, emiatt a hasznos alapterület viszont jelentősen csökkent – de legalább soha nem volt hideg.) Tájékozódjunk az esetleges átalakításokról, tetőtér és egyéb beépítésekről (előfordult, hogy ezekre elfelejtettek engedélyt kérni), valamint általánosságban a ház műszaki állapotáról (milyen a fűtés, mennyibe kerül, elektromos rendszerek kiépítése, megbízhatósága, stb.).
Fontos figyelni az apró, de később igen kellemetlenné váló jogi részekre is. Osztatlan közös tulajdon esetén például mindenképpen érdemes ügyvédet is bevonni a folyamatba még a vásárlás előtt, valamint hasonló körültekintő eljárás szükséges szolgalmi utak, épületek, berendezések (például távközlési vagy villanyoszlop) esetében, ha azok érintik a telket. Később az ilyen – néha nagyvonalúan kezelt ügyekből komoly gondok származhatnak.
Érdemes megtekinteni a környék rendezési terveit is, nehogy véletlenül egy autópálya, vagy körgyűrű, netán egy forgalmas bevásárlóközpont épüljön fel néhány tíz-száz méterre leendő álomházunktól pár éven belül (bár anyagilag ez nem minden esetben előnytelen).
Mi legyen a kerttel?
„Óriási kertem lesz, virágokat, zöldségeket fogok benne termeszteni, talán még dinnyét is. A gyerekeknek pedig játszóterük lesz” – hány ilyen ábrándozást lehet hallani házvásárolóktól nap mint nap. Az álmodozás után azonban jön a rideg valóság: a kert fenntartása nem kevés pénzbe és energiába kerül – már pedig nincs rosszabb a ház körül elburjánzó gaznál és dudvánál. Nem érdemes végletekbe esni: a túl nagy kert sokba kerül, viszont ha túl kicsit választunk, akkor nagyon közel lesznek a szomszédok, kevés lesz a privát élettér, és máris szinte megint a panellakásban érezhetjük magunkat.
Manapság a kert és a kerítés egyre inkább a ház elrejtésében játszik szerepet. Míg korábban az volt a trend, hogy a családi házak jó része az „utcára nyílt” betekintést engedve a tulajdonos gazdagságába, ma már éppen a fordítottja érvényesül: minél kevesebbet mutatni a belső tartalomból. A telek és a ház kiválasztásakor erre is érdemes figyelemmel lenni.
Lomelnyelők
Hasznos, ha a választott családi háznak vannak olyan helyiségei, ahova szerszámokat, különböző lomokat, nem használt dolgokat helyezhetünk. (Egyes telkek szinte csak ilyen épületekből állnak…) Ez lehet pince, vagy külön felépített tároló, vagy egy leválasztott, félreeső helyiség a házon belül. Ha nincs ilyen, attól még nem érdemes elállni a vételtől, de érdemes megnézni, van-e lehetőség ilyesmi kialakítására.
Kell-e garázs, és hány autós?
Az újabb, és jobb minőségben kivitelezett családi házaknál már egyre általánosabb a többautós garázs, ami nagyon hasznos lehet, még akkor is, ha nincs ennyi autó a háztartásban – számos más tárgyat is el lehet benne helyezni. A garázs megléte elsősorban az autó biztonságának szempontjából fontos, azonban itt is érdemes megnézni, van-e közvetlen átjárás a garázsból a lakásba, és mennyire biztonságos a garázs bejárata – sokszor a legérzékenyebb pontja a ház védelmi rendszerének.
Ráadásul – főleg egy utcafrontos – garázs remek befektetési tartalék, adott esetben például üzlethelyiségnek könnyen és gyorsan átalakítható.
Távközlés, kábeltévé, infrastruktúra
Gondoljunk a beköltözés utáni időkre is: ha nem csak három-négy tv adót szeretnénk nézni, szükség lesz vagy kábeltévé, vagy műholdas DTH szolgáltatásra. Előbbi vagy létezik a környéken, vagy nem – ha nem, általában elég drága a kiépíttetése, ha egyáltalán hajlandó rá a szolgáltató – a DTH szolgáltatás igénybevételéhez pedig nem árt, ha van némi szabad déli-délkeleti kilátás a műholdak irányába.
Noha az internet ma már sok háztartásban alapfelszereltségnek számít, és számos eltérő megoldás létezik, a többség még mindig a vezetékes szolgáltatókat preferálja. Kérdezzünk rá, szolgáltatnak-e a környéken, ugyanis még sajnos ma is előfordul, hogy egy-egy utcában nem marad más, mint a mobilinternet szolgáltatás igénybevétele.
Nem árt rácsatlakozni valamilyen őrző-védő rendszerre sem, erről is érdemes érdeklődni, sok helyen meglehetősen hatékony járőrszolgálat működik az esetleges kellemetlenségek megelőzése érdekében.
Mérjük fel, hogy a napi léthez szükséges objektumok – iskola, óvoda, bevásárlási és szórakozási lehetőségek – milyen távolságra vannak, le lehet-e "szaladni" a boltba valamiért, vagy autóba kell ülni mindenképpen.
Háziállatok tartása
Kellemetlen meglepetésben lehet részünk, ha gyakorló kutya vagy macskarajongóként jó néhány jószággal érkezünk új lakóhelyünkre – egyes településeken a háziállatok tartása meglehetősen szigorúan szabályozott, még családi házas területeken is.
Ahol viszont ez nem így van, érdemes ismét csak alaposan szétnézni a környező házak portáján, utcákban, könnyen történhet olyan baleset, hogy két házzal odébb lovakat vagy teheneket tartanak, ne adj isten hízókat – mindez könnyen beárnyékolhatja a gondtalan kerti napozás, vagy a reggeli önfeledt ablak és teraszajtónyitást.
Erkély, terasz, loggia – panoráma a szomszédra?
Apropó terasz! Nagyon kedveltek mostanában a földszinti nappaliból nyíló hatalmas teraszok, melyeken akár családi ebédeket is gond nélkül meg lehet rendezni. Fontos lehet, hogy erre a teraszra lehetőleg az utcáról, de a szomszédok felől se nagyon lehessen belátni – ez persze alapesetben nem mindig kivitelezhető, de érdemes megvizsgálni, hogy építészetileg van-e lehetőség egy kis szeparáltság kialakítására, vagy ha arra nem is, de ügyes fa-sövénytelepítésre.
...a kedves szomszédság
Amikor családi ház vásárlását tervezzük, még véletlenül se gondoljuk azt, hogy a szomszédproblémától örök életre meg fogunk szabadulni. Számos jobbnál jobb történet kering családi házas területek perpatvarairól és tyúkpereiről, ezeket azonban terjedelmi okokból legközelebbi cikkünkben fogjuk tárgyalni.
