A megélénkült piac egyformán hatott minden árkategóriára, sőt egyes időszakokban épp a drágább, 20 millió forint feletti ingatlanok aránya nőtt meg, állapítja meg a Duna House elemzése. Az ilyen tranzakciók közel háromnegyede a közép-magyarországi régióban valósult meg, ebből is zömmel inkább a fővárosban. Ha árkategóriák szerint bontjuk a kerületek rangsorát, akkor látszik, hogy az abszolút favorit a 2. kerület, hiszen a legtöbb vásárlás a 30- és 40 millió forint feletti sávban is itt történik. A további sorrend a többi kategóriában már változik, a szintén tradicionálisan drága 12. kerület a 40 fölötti sávban ugrott a 2. helyre.
Érdekes azt is megvizsgálni, hogy a 20 fölötti ingatlanokat kik vásárolják Budapesten. A Duna House havonta megjelenő Barométeréből már korábban is kiderült, hogy általában az összes ingatlan vonatkozásában a 30-as korosztály a legaktívabb vásárlóréteg és ez ebben a kategóriában sincs másként, hiszen több mint a vásárlók harmadát ők adják. A vevő közel fele azonban idősebb, 40 év feletti. A válaszadó vevők háromnegyede vallja magát vállalkozónak, vagy közép- és felsővezetőnek. Az utóbbiak vették a legmagasabb átlagáron az ingatlanokat, közel 44 milliós értékben, őket követik a vállalkozók 37 millióval, majd a középvezetők 31-gyel.
Vásárlási okként a vevők egynegyede jelezte, hogy befektetési céllal költött ingatlanra, ami kevesebb, mint az összes tranzakciók esetében tapasztalt 33 százalékos arány. A drága lakásokat a válaszadók szerint leginkább (40% fölött) egyszerűen csak azért vették, mert nagyobba szerettek volna költözni. A nagyobba vágyók átlagban 120 négyzetméteres ingatlant vettek, míg a befektetési céllal vásárlók a 20 millió fölötti kategóriában átlagosan 90 m2-es lakásba fektettek.
mfor.hu