Júliusban sem fog lazítani a monetáris kondíciókon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, vagyis változatlan, 6,50 százalékos jegybanki alapkamat mellett a kamatfolyosó sem fog változni – derül ki az Mfor Elemzői Konszenzus által megszólaltatott szakemberek egyhangú véleményéből. A jegybanki alapkamat így a tavaly szeptember végi utolsó csökkentés óta változatlan, és megfelel annak a kommunikációnak, amit Kandrács Csaba alelnök a tavaly októberi kamatdöntő ülést követő háttérbeszélgetésen kihangsúlyozott:
„a Monetáris Tanács nem fél huzamosabb ideig fenntartani a jelenlegi kamatszintet”.
Az általunk megkérdezett szakértők most is úgy vélik, nemcsak a kamatszint, hanem az MNB kommunikációja is változatlan marad. A jegybanki óvatosságra utal Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője, valamint Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője is. A „türelmes” kifejezéssel illeti a jegybanki álláspontot Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza, míg a „szigorú” kifejezést Trippon és Virovácz mellett Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója használta a lapunknak küldött elemzésében.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)
„Nincs új a nap alatt”
– véli Virovácz, aki júniushoz képest nem tapasztalt olyan jellegű strukturális változást semmilyen téren, ami eltérítené a jegybanki döntéshozókat az előzőekben hangoztatott szigorú álláspontjuktól.
Kamatvágással a gazdasági növekedésért?
Pedig a magas kamatszintnek fékező hatása van a gazdaságra, és a „repülőrajt”, valamint a „fantasztikus év” elmaradása már olyannyira bizonyos, hogy a jegybank a júniusi kamatdöntő ülést követően kiadott Inflációs Jelentésében az idei évre már csak 0,8 százalékos GDP-bővülést jósol.
Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője szerint ez az előrejelzés reális, mivel bár a lakossági fogyasztás élénkül, de a beruházások elhúzódó visszaesést mutatnak, amit alátámasztanak a májusi ipari termelési adatok is.
A 0,8 százalékra csökkentett növekedési előrejelzést „jelentős mérséklésnek” nevezte lapunknak Árokszállási Zoltán. Megjegyezte, bár az MBH Elemzési Centrumánál ennél optimistábbak (1,1 százalékos bővülésre számítanak), „egyértelmű, hogy a gazdasági növekedés beindulása még mindig várat magára, aminek önmagában dezinflációs hatása kellene, hogy legyen”.
„Nagyon alacsony bővülésnek” értékelte az Inflációs Jelentésben közzétett prognózist Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza MBH-s kollégájához hasonlóan úgy látja, „a kereslet alakulása még egy ilyen alacsony növekedés mellett sem tudja fékezni az inflációt”.
Trippon Mariann is reálisnak látja a múlt hónapban közzétett GDP-előrejelzést. A CIB Bank szakembere szerint azonban
„a lanyha növekedés mögötti okok rövid távon semmiképpen sem kezelhetőek alacsonyabb irányadó kamattal”.
Jobbágy Sándor azonban úgy vélekedik, ha a forint árfolyama stabil marad, akkor – mint a Concorde szakértője fogalmazott – „nem kizárt”, hogy a növekedés ösztönzése céljából az év hátralevő részében valamikor kamatot vághat a jegybank.
Megnyugodott a forint
Márpedig a forint igencsak szépen muzsikál az elmúlt időszakban. Árokszállási Zoltán arra mutatott rá, míg az év elején a forint volt a legvolatilisebb deviza a régióban, ez mára egy erősődés után lecsillapodott, a kilengések is nagyjából a stabilnak nevezhető cseh koronáéihoz hasonlók.
Szintén a 400-as szint körül stabilizálódott euróárfolyamra hívta fel a figyelmet Molnár Dániel. A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője szerint ez kedvező helyzet, ám ahhoz, hogy támogasson egy monetáris lazítást, ennél erősebb árfolyamszint kellene. Hozzá hasonlóan Regős Gábor is úgy véli, ez a szint még nem elég erős az infláció fékezéséhez, és a Gránit Alapkezelő szakembere szerint 390 forintos euróárfolyam felett még nem lesz zavaró a jegybanknak az erős forint.
„Attól meg, hogy tartósan ez alá kerüljön az árfolyam, egyelőre nem tartok”
– mondta Regős, aki szerint egy váratlan kamatvágás ismét „lejtőre küldhetné a forintot”, ez pedig ellentétes az új MNB-vezetés stabil forintárfolyamra vonatkozó törekvésével.
Meglesz még az árrésstopok böjtje!
Mindezek ellenére kamatcsökkentés továbbra sem várható, aminek a továbbra is magas infláció az oka. A fogyasztóiár-index ugyanis nemcsak kívül van a jegybanki célsávon, hanem – dacára a különféle kormányzati erődemonstrációknak – fokozatosan emelkedik is.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)
A hazai pénzromlási ütem a májusi 4,4 százalék után júniusban 4,6 százalékra nőtt, emellett a jegybank az idei év egészére 4,7 százalékos átlagos inflációra számít.
Regős Gábor úgy véli, a különféle kormányzati intézkedések nélkül „valahol 6 százalék körül” lett volna a fogyasztóiár-index, míg Trippon Mariann szerint az árrésstop és az „önkéntes árkorlátozások” 0,7 százalékponttal csökkentették a mutatót. Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője is arra mutat rá, az árrésstopok tartják az inflációs mutatót 5 százalék alatt, emellett „a lakossági várakozások továbbra is magas szinten állnak”.
Örvendetes viszont, hogy az inflációs folyamatokat jobban leíró maginfláció a májusi 4,8 százalékról júniusra 4,4 százalékra csökkent.
A mutató alakulásával kapcsolatban azonban Trippon Mariann megjegyzi, az árrésstoppal érintett termékek körében olyan tételek is szerepelnek, melyeket a maginfláció számításánál is figyelembe vesznek, azaz – mint fogalmaz –
„a lassulás nem teljes egészében organikus folyamatok eredménye”.
Ugyanerre hívja fel a figyelmet Árokszállási Zoltán is. „A maginfláció mérséklődését a háztartási cikkeknél beinduló árrésstop okozta, így bizonytalan, hogy mennyire fenntartható folyamatról beszélünk” – áll az MBH Elemzési Centrum vezetőjének lapunknak adott válaszában.
Az árrésstopok és „önkéntes árkorlátozások” sem lehetnek örökéletűek egy piacgazdaságban, Regős Gábor úgy véli, azokat a jövő év közepén vezethetik ki. A Gránit Alapkezelő szakembere úgy számol, akkor ez 1-1,5 százalékponttal fogja megemelni az akkori inflációs mutatót. Árokszállási Zoltán szintén úgy látja, az árrésstopok jövőbeni kivezetése
„érezhető mértékben emelni fogja majd akkor az inflációt”.
Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője pedig úgy véli, kicsi az esélye annak, hogy a kormány augusztus végével kivezeti a most még kedvező inflációs hatású árrésstopokat. A szakértő szerint hosszú távon a kereskedők megkezdhetik a keresztárazásokat, sőt – teszi hozzá – ez a folyamat már el is indult.
Damoklész kardja
„Az árrésstopok kivezetése mellett Damoklész kardjaként lebeg Európa és Magyarország felett is a vámháború kimenetele” – mutat rá Nagy János. Az Erste szakembere szerint Donald Trump amerikai elnök esetleges lépése, mely 30 százalékos tarifákkal büntetné az Európai Unióból behozott termékeket, „aszimmetrikus és elhúzódó hatást fejthet ki a konjunktúrára és az árdinamikára”. Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza pedig egyenesen úgy fogalmaz, „a Trump-féle vámpolitika még kiszámíthatatlanabbá vált, ami még mindig potenciális inflációs sokkot rejt magában”.
Ugyanígy gondolja Regős Gábor is. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az EU viszontvámjainak inflációs hatása lehet, bár hozzáteszi, hazánk importja szempontjából nem az Egyesült Államok a legfontosabb kereskedelmi partner. Az MGFÜ-nél egy kicsit másképp értékelik a vámháború esetleges hatásait. Molnár Dániel szerint bár Trump vámjai negatívan hatnának a növekedésre, viszont „rövid távon az inflációt is visszafogja majd az uniós válaszok függvényében”. Az Equilor elemzője azonban pesszimistább. Varga Zoltán szerint a 30 százalékos vám
„jelentős mértékben rontaná mind az uniós, mind a hazai növekedési kilátásokat középtávon is”.
Az MBH Elemzési Centrum vezetője is borúlátó a vámháború hatásait tekintve. Árokszállási Zoltán szerint is a belengetett 30 százalékos tarifa elég magas ahhoz, hogy „az európai növekedési kilátásokat érdemben rontsa”.
További rossz hír a tengerentúlról, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed még mindig kivár a monetáris lazítással. Molnár Dániel szerint a fennmaradó szigorú amerikai kamatpolitika korlátozza a feltörekvő piacokon a jegybankok mozgásterét. Az MGFÜ szakértője hozzáteszi, a piac két amerikai kamatvágást árazott be az évre, ám ebből Molnár szerint is csak szeptemberben várható az első.
Szintén kitér a nemzetközi kamatkörnyezetre lapunknak adott válaszában Regős Gábor, aki azt mondja, a Fed és a román jegybank eddig nem lazított a monetáris kondíciókon, ám az Európai Központi Bank, valamint a cseh és lengyel jegybankok kamatvágásai miatt a magyar kamatelőny nőni tudott, ami segíti a forintot. Azt azonban hozzátette,
a kamatfelár emelkedése csak akkor lehetne érv a magyar jegybanki lazítás mellett, ha az Egyesült Államokban is megtörténne a kamatvágás.
Regősnél kicsit megengedőbbnek mutatkozik Nagy János. Az Erste szakembere szerint a régiós, elsősorban a lengyel kamatpálya „az év végén kreálhat lehetőséget jegybanki lazításra”.
Egyre biztosabb a hat és fél
Nagy János ezek miatt összességében arra számít, „az év végén egy, kedvező esetben maximum két kamatvágást eredményezhet” a belső és külső környezet alakulása.
Valamelyest rontott viszont júniusi előrejelzésén Trippon Mariann, aki az elmúlt hónapban még „egy-két 25 bázispontos kamatvágást” prognosztizált. A CIB Bank vezető elemzője most „maximum egy darab 25 bázispontos kamatcsökkentéssel kalkulál”.
Nem változtatott prognózisán Regős Gábor sem. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint idén év végéig megmarad a 6,5 százalékos irányadó ráta. „Talán jövőre lehet lazítás, de még azt sem venném biztosra” – fűzte hozzá.
Szintén megtartotta előrejelzését Molnár Dániel. Az MGFÜ vezető elemzőjének véleménye szerint ha „tovább enyhülnek az inflációs folyamatok és a nemzetközi környezetben is kedvező változások következnek be, lazulnak a Fed monetáris kondíciói”, akkor „kedvező esetben” szeptemberben csökkenhet a hazai alapkamat, de hozzátette, nagyobb a valószínűsége annak, hogy csak az év vége felé várható monetáris lazítás.
Szintén három feltételhez, az infláció csökkenéséhez, az erős szinten maradó forintárfolyamhoz és a Fed kamatcsökkentéséhez köti a magyar kamatvágást Varga Zoltán. Az Equilor vezető elemzője szerint ebben az esetben egy, 25 bázispontos kamatcsökkentés lehetséges.
Árokszállási Zoltán sem sokat változtatott múlt havi prognózisán. Az MBH Elemzési Centrum vezetője akkor azt írta, „év végéig egy kamatcsökkentés beleférhet az MNB részéről”. A szakértő még minidig el tudja képzelni, hogy az MNB év végén el tud kezdeni kamatot csökkenteni, de leszögezi, „ez az elmúlt hetekben-hónapokban fokozatosan egyre bizonytalanabbá vált”.
Az ING Banknál továbbra is pesszimisták. Virovácz Péter az év hátralevő részében sem számít változásra a kamatokban, míg a jövő évre vonatkozóan nagyon óvatosan úgy fogalmaz, „még mindig jóval nagyobb valószínűséggel számíthatunk a kamatok érdemi csökkenésére, mint egy kamatemelésre mint következő lépés”.
Az Mfor Elemzői Konszenzus korábbi cikkeit ide kattintva olvashatják.
