Az új ház megvásárlásakor vannak olyan vásárlók, akik könnyen beleesnek abba a hibába, mely szerint már alig várják hogy kiszabaduljanak a borzasztó panellakásból vagy éppen a szörnyen zajos, körfolyosós belvárosi társasházi lakásból – és belemennek az olcsónak tűnő, ám később nem biztos, hogy a legkedvezőbbnek bizonyuló vételbe. A Lakásmustra megnézte, milyen hibákat érdemes elkerülni a ház vásárlásakor.
Ikerházak: marad a falszomszéd
Bár bőséges a kínálat a piacon, a vevők egy nagyobb csoportja valahogy mégsem annyira preferálja az ikerházak megvásárlását, tulajdonképpen érthető okokból, hiszen egyrészt ezen ingatlantípus esetében többé-kevésbé továbbra is a szomszédra van utalva a boldog tulajdonos, másrészt pedig továbbra is marad egy falszomszéd – sokan pedig éppen ettől szeretnének szabadulni. Az agglomerációban számos új építésű ikerházat is kínálnak, ezek nem is drágák, viszont leginkább akkor érdemes ilyen üzletbe belemenni, ha legalábbis jó ismerőssel költözünk egymás mellé. A tapasztalatok szerint a különálló háznak sokkal nagyobb respektje van a piacon.
Azon kívül, hogy sok esetben még a legvastagabb téglák alkalmazása esetén is előfordulhat a társasházi lakásokból jól ismert áthallás, időnként a közművek, a homlokzat, és számos más apróbb ügyben kell egyetértésre jutni a potenciális szomszéddal, aki, ha nehéz természetű, alaposan megkeserítheti a boldog családi házas életet. Külön minősített eset az olyan – szerencsére ritkán előforduló - megoldás, amikor az iker egyik feléhez a másik kertjén / gépkocsi beállóján, egyfajta szolgalmi út jelleggel lehet eljutni.
Kérdés a telekméret, és a házak belső elrendezése – a gondos tervező ki tud találni olyan megoldást, hogy a két fél a lehető legkevésbé zavarja a másikat, egyes épületek esetében külön utcáról történik a megközelítés, vagy a helyiségek elrendezését alakítják úgy, hogy a lehető legkevesebb zavaró hatás lépjen fel.
Problémaként merülhet fel a kert elszeparálása – kétméteres falat mégsem illik építeni, márpedig ennek hiányában többé-kevésbé egymás előtt fog zajlani az élet, ami a későbbi esetleges eladást is nehezebbé teheti – érdemes tehát ikerház esetén meggondolni, hogy megéri-e a viszonylagosan kedvezőbb ár a fentiek figyelembevételével.
Sok emelet, nagy táncterekkel
Az sem biztos, hogy a többemeletes, sokszobás, hatalmas helységekkel rendelkező családi ház a legjobb választás – könnyen előfordulhat, hogy nem lesz miből fenntartani, eladása pedig hasonló okok miatt nem lesz a legegyszerűbb. A rendszerváltás környékén hosszú-hosszú évekig intő példaként magasodott az M7-es kivezető szakasza felé Budaörs környékén egy 4 szintes, félkész családi ház, mely nagyon sokáig nem akart elkészülni.
Az ilyen hatalmas házak esetében különösen akkor lehet értékesítési gond, ha az ráadásul nem is a legújabb, nem minőségi anyagokból készült – vagyis mindjárt a vásárlás után neki is lehet állni felújítani. Fontos átgondolni a kapcsolódó energiaköltségeket is – a hatalmas helyiségek fűtése, energiafogyasztása sok pénzt emészthet fel – ezt inkább csak a tényleg prémium házaknál hajlandóak finanszírozni a vásárlók.
A monstre házak mellett érdemes meggondolni, szükség van-e több száz négyszögöles telekre, lesz-e, aki azt majd folyamatosan karbantartja – ugyanis nincs borzalmasabb látvány, mint egy elhanyagolt kert.
Ha túl kicsi, az sem jó
Ellentétes előjelű, de szintén előforduló hiba, ha valaki csak az árat nézi, és egy méretben szűk házba költözik családjával – ahol tulajdonképpen csak annyi a különbség, hogy ki lehet menni a kertbe, de elférni ugyanúgy kevéssé lehet. Bár egy ház jobban bővíthető, különösen sorházas, ikerházas megoldás esetében érdemes az ilyen döntést alaposan megfontolni, utánajárni, mit enged meg a helyi építési hatóság, és mit nem. Nem sokra lehet menni a házzal, ha folyamatosan azon kell gondolkodni, vajon hol lehetne még nyerni 2 m2-t, vagy mit lehetne tenni annak érdekében, hogy valamivel szeparáltabban lehessen élni a házon belül.
Ha már mindenképpen kis házat vesz valaki, érdemes megnézni, van-e padlástér, és az beépíthető-e (nem mindegyik!), valamint a vélhetően megnövekedett számú háztartási eszközöknek, berendezéseknek hol lehetne helyet találni, nem beszélve az autó biztonságos tárolásáról.
Akárcsak egy társasházi lakás esetében, a ház vásárlásakor sem haszontalan műszaki szakértőt, statikust hívni, és közösen alaposan szétnézni, különösképpen akkor, ha a 70-es, 80-as években kalákában épült házzal van dolgunk. (E sorok írója az egyik népszerű tóparti üdülőhelyen saját szemével látott egy olyan házépítést, ahova 6-8 évig a kertben porladó téglákat, gerendákat, és rengeteg törmelék anyagot építettek be – persze a vakolat ápol és eltakar).
Falura költözni, a csendbe
Sokan vérszemet kapva az olcsóságtól, a nyugodt környezettől, a friss levegőtől könnyen ragadtatják magukat házvásárlásra a fővároshoz közeli (vagy épp távoli) kistelepüléseken. Anyagilag – a még nem felkapott helyek esetében – ez kétségkívül megéri, azonban érdemes bekalkulálni a megnövekvő közlekedési költségeket, valamint azt, hogy egy-egy ilyen település nem minden esetben tudja azt az infrastrukturális szolgáltatási színvonalat nyújtani, mint mondjuk a főváros. Könnyen lehet, hogy este 9 órakor már nincs hova elugrani egy üveg sörért vagy cigarettáért, vagy éppen este 6-7 óra után már senki nincs az utcán, szórakozási lehetőséget pedig leginkább a közeli nagyvárosban lehet csak találni.
A szabadság és az új élmények mellett sokan kellemetlen tapasztalatokról is beszámolnak: a nagy csend tökéletesen alkalmas arra, hogy olyasmit is meghalljunk, amit a városban nem (kutyaugatás, kotkodácsolás, vonat, tehénbőgés, templomharang, kakas, békakuruttyolás, lónyerítés, tehénbőgés), de több fórumon is párás szemekkel emlékeznek meg a helyi vagány fiúk hétvégi motorozásairól is.
Nem utolsó a szombat reggel hat órakor élvezhető fűnyírás sem, ami egyre több helyen veti fel a fejét, illetve bizonyos településeken az italbolt közönségének esti távozása is okozhat izgalmakat. Szintén kellemetlen,ha közeli szomszédunk szeret fúrni-faragni, barkácsolni, vagy éppen betonozni – ügyeljünk a hangszigetelt ablakok meglétére, vagy érdemes még teljesen „érintetlen” települést keresni. Ha pedig – esetleg különös életvitelünk miatt – a falu szájával is szembe kell néznünk, akkor aztán nincs menekvés…mindezek ellenére a vidékre költözés nagyon jó döntés is lehet.
