A NYESZ-számla megszüntetése helyett inkább a hosszú távú előtakarékosságot kellene támogatni adókedezményekkel, nem szerencsés, ha például már három év után arra ösztönözzük a tulajdonosokat, hogy kivegyék pénzüket a számláról – hangzott el kedden a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) sajtótájékoztatóján.
Három év helyett tíz év
Néhány hete nyújtotta be a kormány azt a törvénytervezetet, mely 2011-től fokozatosan kivezetné a piacról a nyugdíj-előtakarékossági számlákat, ezeket egy tartós befektetési szerződés váltaná fel. Az új rendszerben három év után már 10 százalék lenne az adó az eredeti 20 helyett, öt évet követően pedig adómentes lenne.
"Véleményünk szerint nem kellene megszüntetni a NYESZ-t, a mi javaslatunk, hogy tíz éves befektetési időszak után a tulajdonosok a felhalmozódott adójóváírást is megkapják, ezzel lehetne a hosszabb távú befektetésekre ösztönözni" – vázolta fel Szalai Sándor, a BAMOSZ elnöke. Az alapkezelők szerint fontos lenne, hogy ténylegesen az ügyfelek döntsenek a befektetésükről, hiszen például az önkéntes nyugdjpénztáraknál jórészt munkáltatói befizetésekről van szó.
Szalai Sándor szerint kifejezetten káros, ha már három év után adókedvezményt kapnak a tulajdonosok, hiszen ez oda vezethet, hogy néhányan veszteségesen szállhatnak ki a befektetésükből. Szerinte a tíz éves időszak az ideális, hiszen akkor már kockázatosabb eszközökbe is fektethetnek az ügyfelek.
"Jelenleg körülbelül 60 ezer ilyen előtakarékossági számla van, melyekben körülbelül 100 milliárd forintnyi megtakarítást helyeztek el, azaz átlagosan 1,7 milliós összeg van rajtuk" – emelte ki Szalai Sándor. A NYESZ-számlákon a pénz 48 százaléka kötvényekben, 40 százaléka pedig befektetési jegyekben van, de ezek pontos összetétele nem ismert.
Szükség lenne a megtakarításokra
"2005-ben elsősorban tőkepiaci megfontolásokból álltam a NYESZ mellé, mára viszont makrogazdasági szempontok miatt is fontos lenne a megtartása" – emelte ki a sajtótájékoztatón Szalay-Berzeviczy Attila, a tőzsde egykori elnöke. A szakember szerint három éve a nyugdíjpénztárak passzívak voltak a piacon, ezért volt szükség nagyobb aktivitásra, befektetésösztönzésre.
Szalay-Berzeviczy szerint a válság ráirányította a figyelmet, hogy az ország és a forint mennyire sebezhető, aminek egyik fontos oka, hogy kevés a hazai befektetés, emiatt jobban függünk a külföldtől. Éppen ezért szerinte nem jó egy három éve bevezetett rendszerhez rövidtávon hozzányúlni, a kormánynak pedig támogatni kellene ezeket a befektetéseket.
A tőzsde egykori vezére szerint szükség van a nyugdíj-előtakarékosságra, a külföldi példák is ezt mutatják. Ugyanakkor azzal tisztában kell lenni, hogy adójóváírások nélkül nem lesznek ilyen hosszú távú befektetések.
A szakember szerint két ok miatt nem lettek túl sikeresek a NYESZ-számlák: egyrészt maximálva lett a bankok által szedhető díj, amiből már nem tudtak marketingkampányt fizetni, másrészt pedig a magyar lakosság minden hosszú távú befektetéssel kapcsolatban rugalmatlan. "Az emberek többségét ma még mindig nem érdekli, miből fog élni nyugdíjas korában, egy ilyen rendszer lassan, fokozatosan épül fel" – teszi hozzá.
Ugyanakkor azt Szalay-Berzeviczy Attila is elismeri, hogy a magyar befektetések ösztönzéséhez nagyobb kínálatra lenne szükség a tőzsdén. Ebben segíthetett volna az Új Tulajdonosi Program, azonban a közelmúltban nem sok hírt hallani felőle.
Már az ingatlanalapok is nőni tudtak
A keddi sajtótájékoztatón a szakemberek beszámoltak a befektetési alappiac szeptemberi, illetve harmadik negyedéves tendenciáiról is. A múlt hónapban az alapok vagyona 2,5 százalékkal nőtt, ami már nem csak a hozamoknak, hanem a beáramló tőkének is köszönhető.
"A sokat szenvedett ingatlanalapok esetében most először volt látható pozitív tőkebeáramlás" – emelte ki Temmel András, a BAMOSZ főtitkára. Ugyanakkor az ingatlanpiac még mindig lépéshátrányban van a kilábalást tekintve, de már talán látszanak a stabilizálódás jelei.
A harmadik negyedévben elsősorban az intézményi befektetők befizetései növelték a vagyont. "A kevésbé kockázatos alapok hozták az elvárhatót, a kötvényalapoknál például abszolút pozitív volt a kép a hozamokat tekintve" – hangsúlyozta Temmel András.
A részvényalapoknál vegyes volt a kép: a feltörekvő piacokon és a hazai tőzsdén befektető alapok jól teljesítettek az előző negyedévben, a fejlett piaci alapok viszont gyengébb teljesítményt nyújtottak.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a régiós összehasonlításban megállapítható, hogy a válság az átlagnál kevésbé érintette a magyar piacot.
Beke Károly
