Győrffy Balázs a Magyar Időknek adott, a lap szerdai számában megjelent interjúban sikeresnek minősítette az állami földek eladását. Mint mondta, a legnagyobb érdeklődés a legkisebb parcellák iránt van, illetve azok iránt, amelyeket azonnal vagy néhány éven belül használatba lehet venni. Vannak azonban olyanok is, amelyek nem keltik fel az érdeklődést, ennek oka a legtöbb esetben az, hogy túl nagy a terület. Jelezte, hogy azokat a nagyobb területeket, amelyek az év végéig nem kelnek el, a magyar középparaszti rétegnek is elérhető nagyságúvá kell tenni.
Kitért arra is, hogy a bérleti díj korrigálásával tovább nőhet az érdeklődés azon területek iránt, amelyekre azon túl, hogy hosszú lejáratú bérleti szerződés van érvényben, még a díj is olyan alacsony, hogy a kedvező kamatozású hitellel sem érte meg megvásárolni. Hozzáfűzte, hogy a gazdák döntéseinek a gazdasági racionalitás mellett nagyon erős érzelmi hátterük is van, ezért sok esetben olyan árat is hajlandók fizetni a földért, amilyet rövid időn belül nem tudnak kigazdálkodni. Ezzel kapcsolatosan Győrffy Balázs elmondta azt is, hogy számításaik szerint az elkelt területeknek - az értéket tekintve - legalább a 80 százalékát hitelből fogják megvenni. Ennek teljes összege több mint kétszázmilliárd forint lehet.
Arra a kérdésre, hogy mi indokolja az állami földek értékesítését, az elnök azt válaszolta, hogy a teljes hazai termőterület alig 7-8 százaléka van állami kézben, ez kevés a mezőgazdaság működésének befolyásolására, de arra elég, hogy egy állandó politikai botrányt fenntartsanak. Most viszont a tízmillió magyar állampolgárból csupán 103 ezer bejegyzett földműves szerezhet termőföldet, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor bárki vásárolhatott földet. "Az adásvételi szerződés sajátosságai miatt a klasszikus értelemben vett befektetői kör - amelynek érdemben semmi köze nincs a földhöz - nem fog ezzel a programmal foglalkozni" - szögezte le Győrffy Balázs.
MTI
