Mozgalmas hetet zártak le pénteken a világ pénz- és tőkepiacai. Heti összefoglaló a Raiffeisen elemzőitől.
A hét alaphangját az S&P nemzetközi hitelminősítő adta meg hétfőn, amely lerontotta Japán adósságának kilátásait. Emellett állandó téma volt Görögország adósságproblémája is, a déli ország 8 milliárd eurónyi kötvény bocsátott ki rekord hozamfelárral. A makrogazdasági adatok amúgy a várakozásoknak megfelelően alakultak az eurózónában (a hangulatindikátorok még emelkedtek, az infláció gyorsult, a munkanélküliek aránya 10% volt decemberben), de ezek súlya elsikkadtak az amerikai 2009-es negyedik negyedéves GDP becsléshez képest.
Az elemzői konszenzusnál kedvezőbb mértékben, évesítetten 5,7%-val növekedett az amerikai gazdaság, ami hat éve a leggyorsabb ütemet jelenti. Összetételében azonban már messze nem ilyen pozitív a kép, a növekedés több mint felét, mintegy 3,4%-ot adott ugyanis a korábban jelentősen lecsökkent készletek újratöltése, és pozitívan járult hozzá a lakáspiaci program szabályozása is, melynek következtében a vásárlásokat előrehozták a piacon (akkor még nem tudva, hogy a programot kiterjesztik). Mindkettő egyszeri tétel, és nem a gazdaság állapotáról tesz bizonyságot.
A Fed ülésének legérdekesebb pontja, hogy az egyik tag kiszavazott a tanácsból a közleményt illetően, kifogásolva a kamatszint alacsonyan tartására való utalást. Véleménye szerint a gazdaság már elég erős, a pénzügyi kondíciókat pedig elegendő mértékben stabilizálta a Fed. Ez természetesen csak egy tag véleménye, de jelzi a mozgolódást a monetáris politikát illetően. A Raiffeisen elemzői szerint az elkövetkező hónapokban lassan enyhülhet a közlemény hangvételének galamb tónusa.
Tőzsdék
Az első negyedév talán legforgalmasabb hetén vagyunk túl tőkepiaci szempontból is. A 130 cégjelentés mellett gazdasági adatok, AIG meghallgatás, országértékelő beszéd és Fed elnökséget eldöntő szavazás zavarta a befektetők nyugalmát. Mindennek az eredménye újabb heti esés, amivel a november közepi mélypontokat értük el. Legutoljára tavaly június közepén volt erre példa. Annyi biztosan állítható, hogy az előző évben tapasztalt eufórikus hangulat már véget ért. Erre talán a legjobb példa az Apple, amely új termékkel jelentkezett még jobb eredményt is közölt mégis esett a részvényárfolyam.
A nemzetközi hangulat romlásának köszönhetően (Görögország) is erősödik a dollár, amely a tavalyi év során mindig együtt mozgott a részvénypiacokkal. Kijelenthető, hogy az exportőr cégeknek (és az S&P 500-as zöme az) nem kedvez ez az erősödő dollár kereslet.
Egyelőre még nem eldönthető, hogy komoly trendfordulattal vagy csak korrekcióval van dolgunk, mivel az őszi támaszszintek még állnak. Sőt, a több éves átlaghoz képest csupán 4%-kal több pénzt allokáltak eddig a részvénypiacba a kisbefektetők, ami akár további pénz befolyást is jelenthet.
Magyarország
Sorozatban már a hetedik egymást követő alkalommal csökkentette az irányadó rátát a Monetáris Tanács. A kamatvágás ezúttal is mérsékelt ütemben zajlott - csakúgy mint decemberben - bár a döntés során az 50bpos csökkentés lehetősége is szóba került. Az MNB alapkamata ezzel 2006 óta nem látott mélységbe, 6%-ra süllyedt. A Raiffeisen várakozása szerint a külső gazdasági környezet és Magyarország kockázati megítélése még 25 bp-os csökkentésre ad majd lehetőséget az első negyedévben, ezt követően viszont már szinten maradó - 5,75%-os - jegybanki alapkamatra számítunk az év végéig.
A hét következő fontos eseménye a 2 milliárd dollár értékű, 10 éves lejáratú kötvénykibocsátás volt, amely élénk - 7 milliárdos - vételi érdeklődés mellett zajlott. A kibocsátás hozamfelára a 10 éves USA államkötvényhez képest 265 bázispontos volt, ami azt jelenti, hogy a befektetők megfelelő kockázati prémium mellett továbbra is hajlandóak finanszírozni a magas adósságszolgálattal rendelkező országok költségvetését. A hazai vonatkozású hírek kevés hatással voltak a forint árfolyamára, amely az euróval szemben a 271-273 közötti tartományban ingadozott.
