35%-kos visszaesés az előző évhez képest, a lakásépítés volumene valahol a 90-es évek szintjén van – olvasható a KSH legutóbbi közleményében. Ingatlanos körökben már régóta téma, hogy az újépítésű piac Magyarországon kvázi megszűnt, mivel a bizonytalanság, a főleg az újlakás vásárlást támogatott Fészekrakó-program és szocpol kedvezmények megszűnése, valamint az elmaradó beruházások alaposan visszavetették a piacot.
Ugyan néhányan olykor lakáshiánnyal riogatnak a sajtóban, elemzők szerint nagyobb baj, hogy mindez a vásárlókat feltehetően nem nagyon fogja megrázni – ha nem lesz elég új lakás, majd választanak a használtakból, bár a többezres eladatlan újlakás kínálatot nézve ennek bekövetkezte valószínűleg nem esedékes a közeljövőben. Tény azonban, hogy az újépítésű lakás fogalmának leértékelődéséhez a pénzügyi és gazdasági helyzeten kívül más szempontok is hozzájárultak. Egy, a 2000-es évek közepén kiadott szórólap pontokba szedte az új lakások előnyeit – a szavak mögé nézve azonban ma már tudjuk, az álmok és a valóság sokszor igen távol állnak egymástól.
1) Modern, korszerű és minőségi anyagok használata
Fantasztikus érzés volt az új lakástulajdonosok százezreinek átlépni új otthonuk küszöbét, ahol minden csillogott-villogott - egészen az első komolyabb hibák megjelenéséig. Sajnos ma már látszik, hogy az előző évtized nagy építési boomjában sok olyan kivitelező és beruházó és lakásépítésbe fogott, akiknek nem kellett volna. A minőségi kivételektől eltekintve sok helyen hamar megismerkedhetett a lakóközösség a repedező falakkal, az elégtelen hangszigeteléssel, vagy éppen az összegányolt elektromos rendszerekkel. Híres, és agyonmarketingelt épületekről derült ki, hogy műszaki tartalmuk alig minősíthető – nem beszélve a különféle problémák miatt szinte soha el nem készült épületekről.
2) Saját igények szerint testreszabott alaprajz
Vonzó pont volt az új lakások vásárlásánál, hogy egy bizonyos készültségi szintig bele lehetett szólni az alaprajzba, illetve a burkolatok, szaniterek megválasztásába. Az internetes fórumokon valóságos ötletbörzék alakultak ki, a vásárlók a lakásfelszerelési boltokban szinte egymásnak adták a kilincset – egészen addig, amíg ki nem derült, hogy a konyhaasztalnál megálmodott változtatások költsége sokmillió forint. Ennek ellenére így is sokan belevágtak a változtatásokba – melyek eredménye ma az ingatlanos hirdetőoldalakon ellenőrizhető: mások számára használhatatlan alaprajzú, ízléstelen színösszeállítású újszerű lakások tucatja, melyek élhetővé alakítása újabb hétszámjegyű összegbe kerülne.
3) Parkolóhely vagy garázs biztosítása a lakásokhoz
Nagy üzletnek számított egykor az újépítésű projektekben a garázsok eladása – nem egy esetben a minimális bekerülési költségű betoncsíkokért 3-4 millió forintot is elkértek, különösen azokon a belső kerületekben, ahol az utcán nehézkes volt a parkolás. A bátrabb fejlesztők egyenesen kötelezővé tették a vásárlást (használt lakás esetében ma is próbálkoznak ezzel néhányan, kevés sikerrel), később azonban, amikor legalább annyi autóbeállót kellett építeni, mint ahány lakás volt az épületben, erősen akadozni kezdett az értékesítés. Sok helyen újabb és újabb elkeseredett akciók után a fejlesztők inkább havidíjért bérbe adták az egyébként kihasználatlan parkolóhelyeket – a bérlők pedig lényegesen jobban jártak a havi 10-15.000 forintos díjjal, mintha egyben fizettek volna milliókat.
4) Kényelmi szolgáltatások
Mágnesként vonzotta az ingatlanpiac aranykorában a vevőket az épület alsó szintjein kialakított szauna, uszoda, az őrszolgálat, vagy éppen a fitness-terem. Mindez egészen addig tartott, amíg ki nem derült, hogy a luxus javakért bizony igen magas közös költséget kell fizetni – egyes épületeknél akár 50-60.000 forintot is havonta. Az esetek többségében az első közgyűlés leállította ezeket a szolgáltatásokat: jobb esetben piaci alapon, az utca felé is nyitva folytatódott az üzemeltetés, rosszabb esetben a csillogó fitness-centrumból egy fűtetlen, őrizetlen, néhány gépet felvonultató terem maradt. A beruházók hamar vették az adást, a luxusszolgálatásokkal felszerelt „tömegpiaci” projektek építése villámgyorsan befejeződött, a folyamatban lévő építkezésekből pedig ezek a funkciók végül kimaradtak.
5) Új életstílus, javuló életminőség
Az új lakásba költözés sokaknak valóban egy új élet kezdetét jelentette – tagadhatatlan, hogy van egyfajta „feelingje” a történetnek. Sajnos azonban a lépés nem mindig és mindenhol úgy jött ki, ahogy a csábító katalógusok ígérték – a több száz lakásos épületekben nem volt lehetőség előre megismerkedni a szomszédokkal és a lakóközösséggel. Kisebb gondnak számít, hogy az új házakban szinte teljes az elidegenedés, még a közvetlen szomszédok is alig ismerik egymást, nagyobb az, hogy egy időben az „én lakásom, azt csinálok amit akarok” jellegűen gondolkodó tulajdonosok sok borsot törtek a lakótársak orra alá. Voltak például olyanok, akik úgy gondolták, a 150 lakásos ház egyik terasza kiváló helyszín egy kis nyár esti grillezéshez, flekkensütéshez – mit sem törődve 149 másik lakótársukkal. Mindezek ellenére – a vásárlást nagyon alaposan körüljárva, a költségeket, későbbi esetleges problémákat felmérve – az újlakás-vásárlás még mindig nem egy rossz dolog – főleg azért, mert az árak már a legtöbb budapesti kerületben megfizethetővé váltak.
mfor.hu
