Egyelőre nem indult be teljes erővel a szokásos iskolakezdés előtti augusztusi roham a fővárosi albérleti piacon, a forgalom ugyan élénk, de nem kell versenyt futni egy-egy lakásért. A főbérlős lakásokra már csak a nagyon alacsony pénzösszeggel rendelkezők fanyalodnak, egyedül viszont 50 ezer alatt nemigen lehet lakást találni. A Duna House tapasztalatai szerint külföldiek a leginkább ragaszkodóak, sokan semmi pénzért nem költöznének a város egyik oldaláról a másikra.
Kaució nélkül nem megy, de főbérlő sem kell
Továbbra is a jó közlekedés és a központi elhelyezkedés a legfontosabb az albérletet keresők körében, a bérbevevők döntő többségénél alapelvárás a metró valamelyik állomásának, vagy a 4-6-os villamosvonal egyik megállójának közelsége. A többség a 60-80.000 forint között kínált ingatlanokból választ, ezért a pénzért általában már a város központjában viszonylag tűrhető lakásokat lehet kivenni, bár mindig akadnak meglepetések . A bérbeadáskor már szinte kötelező elemnek számít a kéthavi kaucíó.
A hajdani klasszikus, főbérlős lakásokat ma már igyekeznek elkerülni a bérlők, ilyen megoldást már csak azok választanak, akik 20-30 ezer forintot tudnak csak bérlésre szánni, de ebben az esetben is inkább ismerősökkel, vagy végső esetben idegenekkel társulnak, bízva a jó hangulatban. A kereslet drasztikus csökkenésének köszönhetően a főbérlős lakások tulajdonosai sokkal megengedőbbek, ma már szóba sem kerül például, hogy ne lehetne ismerősöket felvinni a lakásba.
Amikor a bérlő sarkonfordul
Erősen ódzkodik ugyanakkor a bérlők többsége bizonyos városrészektől: a VIII. kerületben lévő ingatlanokat sokan már megnézni sem akarják, azonban a helyszínen sokszor pozitívan csalódnak, a kerület jó állapotban lévő részein (pl. a Szentkirályi utcában és környékén) gyakran kötnek üzletet. Más a helyzet a kerület hirhedt belső részein, itt időnként – ha ki is megy a bérlő megnézni a lakást – sok esetben már az utcán vagy a ház előtt tapasztaltak gyors távozásra késztetik. Az ilyen jellegű lakások egy része könnyen felismerhető már a hirdetési újságból is, a legtöbbet „Blaha Lujza tértől néhány percre” jeligével próbálják reklámozni. Szintén nehezebb kiadni a külső kerületekben lévő nagy lakásokat, rosszabb állapotú családi házakat.
Külföldiek: ragaszkodnak a belváros közelségéhez
Fontos piacot jelentenek a tulajdonosok számára az itt tanuló külföldi diákok, ők általában a 80-120.000 forintos kategóriában nézelődnek, jellemzően társulva. Velük kapcsolatban érdekesség, hogy a városnak arra az oldalára szeretnek költözni, ahol a felsőoktatási intézmény található: az ELTE-n vagy a SOTE-n tanuló diákok szinte egyáltalán nem hajlandóak a budai oldalra költözni, ugyanez igaz fordítva a BME-n tanuló külföldiekre. A piacon leginkább a norvég, svéd, ír, angol, izraeli és német állampolgárságú diákok fordulnak elő a legnagyobb számban, de jelentős számban vannak jelen a déli területekről érkezők is. Mindezek mellett leginkább a VI. kerület keresett körükben.
Mit kínálnak a piacon, és mennyiért?
A külső városrészeken 50 ezer forint környékén még egy kicsit válogatni is lehet, sőt jobb környékeken sem lehetetlen kifogni ilyen lakást, azonban ez manapság már inkább szerencse kérdése, a viszonylag jó helyek lévő kiadó lakások ára – állapottól és a tulajdonos vérmérsékletétől függően – 60-90.000 forint között alakul. A finanszírozással kapcsolatban – különösen ha egyetemista általi bérlésről van szó érdemes előre gondolkodni: megfelelő befektetési lehetőség választása esetén a bérleti díj nagy része vagy egésze a hozamból finanszírozható, így nem a családi kasszát terheli – hívja fel a figyelmet Csedő Zoltán, a Duna House pénzügyi tervezési üzletágának vezetője.
Nőnek az igények mindkét oldalon
Mind a bérlők, mind pedig a bérbeadók igényei nőttek az elmúlt évek alatt: ma már lakásnak csak jóindulattal nevezhető helyiségeket nem lehet kiadni, a leendő lakók akkor inkább társulnak. A bútorozottságnál időnként ennek megléte csak ront a kiadási esélyeken, a szedett-vedett ócska bútorokat inkább jobb eltávolítani a lakásból, és bútorozatlanként hirdetni. Az internetlehetőség pedig ma már szinte alapkövetelmény. Válogatósabbak a bérbeadók is, sokan sokféle kikötéssel élnek: egyeseknél kevésbé népszerűek a keletről, vagy afrikai országokból érkező külföldiek, sokan a háziállatokat nem tolerálják, de van aki gyerekeseknek nem adná ki a lakását semmi pénzért. A dohányzás témaköre is érdekes lehet, azonban itt gyorsan meg szokott lenni a kompromisszumos megoldás.
Fontos a papír!
Beköltözés előtt érdemes odafigyelni a szerződésre – ennek a folyamatnak első eleme, hogy egyáltalán legyen szerződés - , valamint előre tisztázni a közművek és egyéb szolgáltatások használatának térítését. A piacon több megoldás is elterjedt, van aki kötelezővé teszi a közművek átírását a bérlő nevére, más viszont semmi pénzért nem menne bele ebbe a megoldásba. Egy több éve lakáskiadással foglalkozó tulajdonos szerint érdemes időnként – például a bérleti díj beszedése ügyében – benézni a lakásba, tapasztalata szerint már az előszobában állva tudni lehet, ha esetleg probléma van. Mindemellett a bérlők nem veszik jó néven, ha a tulajdonos sokszor odajár, ezért érdemes a látogatások időpontjában előre megegyezni.
A tapasztalatok szerint a bérbevehető lakások 80-90%-a továbbra is a számlaadás mellőzésével kerül kiadásra, bár cégek esetén kifejezetten ragaszkodnak ennek meglétéhez. Gondot jelenthet azonban a problémás bérlő eltávolítása: a hivatalos keretek betartásával ez akár hónapokba is telhet, különösen, ha gyerekek is vannak a bérlők között, éppen ezért sokan egyéni módszerekhez folyamodnak.
