"Az Európai Központi Bank soha nem zár ki előre semmit sem" - mondta Coene, aki a belga központi bank elnöke. "Ha az októberi adatok rosszabbak lesznek, mint ahogy arra mi számítunk, akkor megvizsgáljuk, milyen döntéseket kell hoznunk ezzel kapcsolatban".
Coene szerint az EKB egyik lehetősége, hogy újra bevezeti a hosszú lejáratú hiteleket, melyek futamideje 12 hónap, vagy még ennél is hosszabb. Hozzátette ugyanakkor, hogy az irányadó kamatlábak megvágása biztosan nem segít a hosszú lejáratú kamatlábak csökkentésében. Az Európai Központi Bank irányadó kamatlába egyébként 1,5 százalékon áll, szemben a nullához közelítő amerikai, a japán és az angol jegybank 0,5 százalékával. "A helyzet urai vagyunk, és tudjuk, mikor lesz szükség sürgős beavatkozásra" - emelte ki az elnök. Az EKB következő tervezett ülése egyébként október 6-án lesz.
Coene ugyanakkor vonakodik attól, hogy fokozzák az Európai Központi Bank államkötvény-vásárlási programját, ami miatt két hete lemondott posztjáról Jürgen Stark, az Európai Központi Bank kormányzó tanácsának befolyásos tagja.
Sajtóinformációk szerint egyébként a görög kormányt irányító szocialista párt jogászai három lehetséges kimenetelt vázoltak fel az ország adósságválságnak megoldására. Ezek szerint az első szcenárió a júliusi eurózóna vezetői által elfogadott megoldás lenne, mely szerint az ország egy 109 milliárd eurós újabb segélyt kapna, a hitelezők pedig 20 százalékos veszteséget szenvednének el kötvényeiken. A második és a harmadik verzó akkor lépne érvénybe, ha az eurózóna tagja mégsem tudnák biztosítani a júliusi megállapodást. Ekkor vagy egy rosszabb forgatókönyv valósulna meg nem-irányított csőddel, vagy jobb esetben, irányított csőd keretén belül az adósság 50 százalékát leírnák. A görög kormány szóvivője cáfolta a találgatásokat.
A G20-ak összefogása
Eközben a G20-ak csütörtöki csúcsán a pénzügyi vezetők megállapodtak abban, hogy erős és összehangolt válaszlépéseket tesznek a világgazdaság megújult kihívásaival szemben. A világ 20 legfejlettebb országa ugyanakkor keményen bírálta az európai pénzügyi hatóságokat, mivel képtelenek a Görögországból indult, majd Írországra és Portugáliára átterjedt válság megfékezésére, és mára odáig jutottunk, hogy a spekulánsok Spanyolországot és Olaszországot fenyegetik.
A japán pénzügyminiszter, Jun Azumi úgy nyilatkozott, hogy a G20 tagjai erős nyomást gyakorolnak Európára, hogy a júliusi ígéretet megvalósítsa, mely szerint kibővítik a régiós mentési alap hatáskörét. Ugyanakkor kifejezte, hogy Japán kész addig vásárolni az EFSF-kötvényeket, amíg arra szükség van. Japán mellett Kína is biztosította a washingtoni konferencián lévőket, hogy részt vesz Európa megmentésében. A kínai központi bank kormányzója Yi Gang hasonlóképpen nyilatkozott, de hozzátette: "az öreg kontinenst az európaiaknak kell megmenteni".
A "feltörekvő" BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) országok vezetőinek közös nyilatkozata kijelenti, hogy készek segítséget nyújtani az IMF-nek, és más nemzetközi pénzügyi intézményeknek, hogy helyrebillentsék a világgazdaság stabilitását. Timothy Geithner amerikai pénzügyminisztérium pedig azt javasolta az európai államoknak, hogy ha kell, akkor törvényi szabályozással kontrolálják a "zabolátlan" pénzügyi folyamatokat.
Oroszország és az EFSF befektetések
Oroszország, mint a világ harmadik legnagyobb devizatartalékával rendelkező ország még mindig érdeklődik az EFSF-be történő befektetés iránt. Év elején ugyan úgy nyilatkoztak az ország tisztviselői, hogy a tervek szerint jogszabályi változtatás révén lehetővé teszik az AAA-minősítési EFSF-be történő invesztálást, ám ez még nem történt meg.
Szergej Storchak, helyettes pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a minisztérium álláspontja szerint élni fognak ezzel a lehetőséggel, de az európaiaknak saját maguknak kell kialakítani a forrásaikat. "Az EFSF-nek a saját lábán kell állnia, és egy önellátó intézménnyé kell válnia".
mfor.hu
