A jelenlegi javaslatok szerint úgy változtatnák meg a gazdasági társaságokról szóló törvényt, hogy határozati javaslat tételére csak a szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesek lesznek majd jogosultak. Egy százalék alatt marad a kérdezés, írja a Napi Gazdaság.
Érdekesen szabályoznák a legújabb javaslatok szerint a kisebbségi részvényesek jogait a nyilvános részvénytársaságok közgyűlésén, ha a parlament elfogadja a gazdasági társaságokról szóló törvény módosítását, amit a múlt héten nyújtott be a kormány. A módosítás szerint ugyanis ezentúl a szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesek a napirendi pontokkal összefüggésben határozati javaslatot is előterjeszthetnek. A szöveges indoklás szerint erre azért lenne szükség, mivel az előterjesztő szerint nyilvános részvénytársaság esetében a részvényesek határozati javaslat előterjesztésére vonatkozó joga nem volt pontosan definiálva.
A Gazdasági társaságokról szóló törvény jelenlegi szövegében viszont a részvényes jogait felsoroló 214 paragrafus így szól: A részvényes jogosult a közgyűlésen részt venni, e törvényben megszabott keretek között felvilágosítást kérni, valamint észrevételt és indítványt tenni, szavazati joggal rendelkező részvény birtokában pedig szavazni. Ezt az előírást hosszú évek tapasztalatai szerint az összes nyilvános részvénytársaság közgyűlésén úgy értelmezték a cégek és a résztvevők, hogy bármely részvényes alapvető joga határozati javaslatot előterjeszteni a közgyűlésen, hiszen nehezen értelmezhető másként az indítvány tételére való jogosultság.
Az új jogszabályi előírás azonban korlátozná ezt a jogot, hiszen ha elfogadják, bármely egy százalék alatti részvénytulajdonnal rendelkező részvényes javaslattételét ezentúl figyelmen kívül lehet hagyni, hiszen határozati indítvány tételére való jog hiányában nem nagyon lesz súlya a kisrészvényes szavának. Az egyszázalékos korlát a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy Mol-, Magyar Telekom- vagy OTP-közgyűlésre 10-20 milliárd forintnál kisebb értékű pakkal jobb, ha nem is regisztrál a részvényes, hiszen a fontos kérdésekben úgysem tehet majd határozati javaslatot, írja a Napi Gazdaság.
