2010 első hat hónapjában jelentősen nőtt az éven túli bankbetétek aránya, ami azt jelzi, hogy az akciós kamatok elmúltával a lakossági ügyfelek egyre hosszabb távra fektetik be pénzüket. A befektetési alapok piacán rekordokat dönt a betétállomány az elmúlt hónapokban, azonban átalakultak a lakossági ügyfelek preferenciái.
Megváltozott befektetési szokások
A válság sok tanulsággal szolgált a lakossági befektetések piacán, az elmúlt két évben többször is jelentősen változott az előnyben részesített formák összetétele. 2008 őszén például a kedvező beszállási pontokat látva tömegesen vettek részvényeket a kisbefektetők, majd 2009 első negyedévében növelték befektetéseiket a tőzsdén. Tavaly március óta azonban a háztartások nettó eladók lettek a tőzsdéken, ami tudatos befektetési döntésekre utal.
„A bankbetétek területén az utóbbi hónapokban egyértelműen megfigyelhető volt a hosszabb távú befektetések arányának növekedése. Az éven túli bankbetétek összege 6 százalékkal tudott emelkedni a piacon, miközben a bankbetétek teljes állománya 7,5 százalékkal csökkent” – mondta a csütörtöki sajtótájékoztatón Komócsi Sándor, az UniCredit ügyvezető igazgatója.
Az emelkedésnek köszönhetően június végén már 11 százalék volt az éven túli lekötések aránya a teljes betétállományon belül. A szakember szerint ennek oka elsősorban az alapkamatok és az infláció csökkenése, mára eltűntek a piacról a rövidtávú, magas kamatot kínáló betétek, az ügyfelek is inkább több éves időtávban gondolkodnak.
Változtak az elvárások
A válság hatására megváltoztak a lakossági befektetők elvárásai is, sokak számára fontos tanulságokkal szolgáltak az elmúlt évek. A tőkebiztonság ma már szinte alapelvárás lett a piacon, emellett az ügyfelek továbbra is magas hozamokat várnak el, és az áttekinthető befektetési formákat részesítik előnyben.
A megváltozott igények miatt a befektetési alapok piacán is újításokra volt szükség, új termékekkel jelentek meg az alapkezelők – mondta el Vizkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója.
„Az első félévben 500 milliárd forint áramlott a magyarországi befektetési alapokba, ami 2005 óta a legmagasabb szám. Ebből elsősorban a pénzpiaci és a garantált alapok részesültek, ami jól jelzi a fenti változást a preferenciákban” – tette hozzá Vizkeleti Sándor.
A Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója szerint a válság évei rávilágítottak arra, hogy rövid idő alatt mennyire drámai változások lehetnek a piacokon, ezért előtérbe kerültek a rugalmas termékek. Ezek az új alapok a tőkegarancia mellett megadják a lehetőséget, hogy jelentős piaci elmozdulások idején az alapkezelő vagy az ügyfél közvetlenül is bele tudjon nyúlni az alap eszközeibe. „Korábban nem volt lehetőség ilyen beavatkozásra, a kezdetben kitalált formában ment végig az alap” – mondta Vizkeleti.
Az új alap kezelése során a Pioneer Alapkezelő szakemberei minden nap folyamatosan vizsgálják a piacokat, és ha nagyobb mozgásokat tapasztalnak a részvénypiacokon, akkor annak megfelelően alakítják az alap részvénykitettségét. Ha például nagyobb emelkedést látnak, akkor szinte azonnal növelni tudják a részvényállományt, ellenkező esetben hamar le tudják építeni azt, így maradnak a fix hozamot garantáló államkötvények és betétek.
„Az induláskor elsősorban a szerintünk komoly potenciállal rendelkező ázsiai és latin-amerikai piacokra koncentrálunk, de a rugalmasság miatt van lehetőség arra, hogy ez is változzon. Egy-két év múlva, ha például megváltoznak a piaci körülmények, akkor akár a fejlett nyugat-európai vagy amerikai részvénypiacok felé is fordulhatunk” – emelte ki a Pioneer vezérigazgatója.
Az új befektetési alaptípus azt ígéri a leendő ügyfeleknek, hogy az első év végén automatikusan kifizet 8 százalékos hozamot, majd ezt követően, amikor összegyűlik újabb 8 százaléknyi hozam, akkor azt azonnal átutalja a befektetőknek. „Ezt is az ügyfelek igényei hozták, hiszen sokan várják el azt, hogy az egyszer már megkeresett pénzt ne vigyék el a későbbi esetleges negatív piaci folyamatok” – tette hozzá Vizkeleti Sándor.
BK
