A vártnál kicsivel magasabb, 7,2 százalék volt a munkanélküliség decemberben a tengerentúlon. Az elemzők arra számítottak, hogy a novemberi 6,7 százalékról 7 százalékra nőhet az állástalanok aránya, így az elbocsátások felülmúlták elképzeléseiket. Ez a gazdaság szempontjából azért is hátrányos, mert így vélhetően továbbra sem fog nőni a lakossági kiadások mértéke.
A második világháború óta nem volt példa arra, hogy annyi munkahely szűnjön meg egy év alatt Amerikában, mint tavaly. A december 524 ezre elbocsátással együtt egész évben összesen 2,4 millió amerikai veszítette el állását. Az elemzők 480 ezre elbocsátást prognosztizáltak az év utolsó hónapjára, a közölt adat ennél 44 ezerrel lett magasabb. A szám meghaladta a novemberit is, amikor 533 ezren maradtak munka nélkül, ez pedig azt mutatja, hogy továbbra is nő a kirúgottak száma.
A munkanélküliség 7,2 százalék volt az év utolsó hónapjában, ez valamivel magasabb, mint a 6,9-7,1 százalék közötti szakértői várakozások. Az elemzői konszenzus 7 százalék volt a novemberi 6,7 százalék után. Az átlagos órabérek az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal nőttek decemberben, míg éves szinten 3,7 százalékos volt a fizetések emelkedése, ami kicsivel magasabb a novemberben mért 2,8 százaléknál.
A hét első felében már számítani lehetett arra, hogy gyenge munkanélküliségi adatok jelennek majd meg az utolsó kereskedési nap előtt, szerdán ugyanis a nem mezőgazdaságban foglalkoztatottak számát jelző ADP index a vártnál nagyobb leépítést jelzett.
A vártnál gyengébb adatok azért érinthetik érzékenyen az amerikai gazdaságot, mert az utóbbi hónapokban rendre gyenge fogyasztási adatok jelentek meg, a mostani statisztika arra utal, hogy ez a közeljövőben is fennmarad. Az elemzők most már csak az új elnök gazdaságélénkítő programjában bíznak, melynek részeként jelentős adócsökkentésre számíthatnak az amerikai állampolgárok.
