Kinézek az ablakon, fátyolos napsütésben úsznak az őszi színektől tarka Budai Hegyek... Ránézek a képernyőre esik a tőzsde, táncol a forint...
Az mfor.hu cikkében Győrffy Dóra felhívja a figyelmet, hogy az a puszta tény, hogy TÚL KORÁN HOZTA NYILVÁNOSSÁGRA a kormányzati kommunikáció a Valutalappal folytatott tárgyalásokat, a hitelkeret megnyitását - még mielőtt a feltételek véglegesítésre kerültek volna - odavezetett, hogy MAGYARORSZÁGOT IZLANDDAL KEZDTÉK EGYÜTT EMLEGETNI!
Igaz, hogy a világgazdaság már kialudta az eufóriát, amit az amerikai elnökválasztás eredménye okozott és a válság réme és REALITÁSA eluralkodott a piacokon, de miért pont Magyarország? Miért pont a hazai piac esett a legnagyobbat, miért fordult meg a forint a 225-230 körüli várakozások ellenére.
Miért járta meg a BUX és az OTP, a MOL és a bluek zöme a poklokat?
Miért tesztelte a forint a 280 feletti szinteket és miért vizionáltak egyesek 300 forintos euróról?
Valóban, "ha New York tüsszent, Európa megfázik"? Van benne valami, de a mi esetünkben a jelenségek súlyosabbak. 2006. őszén kiderült, hogy valami nincs rendjén. Nem a vandalizmusra gondolok, nem hiszek a"népharag" spontaneitásában!
DE EKKOR MÉG VÁLSÁGRÓL NEM VOLT SZÓ, illetve átmeneti nehézségektől tartottunk csupán.
2007. elején bukkantak fel - szigetként - a bajba jutott bankok egyedinek látszó történetei Európában illetve Amerikában..
A "magányos elkövetők" teóriája mögé rejtették a "csontvázakat". (Jérôme Kerviel SocGen)
A nyájas olvasót magyarázatokkal nem untatom, ezek a közhelyek a világsajtóban több mint másfél éve olvashatók.
Aztán kezdtek kiderülni a részletek! A piacnak beadott, hogy első olvasatban az amerikai kongresszus visszadobta a Bush-adminisztráció és FED bankmentő csomagját... Amit aztán némi változtatással mind a szenátus mind a kongresszus végül megszavazott...
De addigra a dollár a mélyponton volt, a világ tőzsdéi beszakadtak.
Lehet, hogy a kormányzat az idő előtti megszellőztetéssel a gyors reagálást akarta bizonyítani, amikor a forint és az OTP elleni támadás felerősödött... de az idézet Menedzsment Fórum cikk tanúsága szerint, az elhamarkodott kommunikáció visszaütött...!
A BUX ezerpontos liftezései, a felfüggesztés és a sávszélesítés napon belül úgy igazán nem segítettek, sem a részvényeken, sem forinton...(Pál Árpád cikke NAPI).
Hatástalannak bizonyult az "össznépi értekezés" sürgős összehívása - igaz hatáskör nélkül, de a kormányzat a véleményezéssel kívánta megerősíteni a többszöri átdolgozásra szoruló költségvetési javaslatot és intézkedési csomagját.
A forintot megállította a MAGYAR NEMZETI BANK illetve a Monetáris Tanács 300 bázispontos kamatemelése. Ezzel az árfolyamcentrum, ha nem is megszokott 250 - de legalább az exportőröknek elvileg kedvező 260 köré rendeződött.
Igen ám, de a piacaink beszűkültek, Magyarország hagyományosan nyitott és exportfüggő gazdaság!
Egyre-másra jelentik be bázispiacainkon a szigorításokat, önti el az autóipartól és bankszektorból kiindulva európai vevőinket a recesszió, de legalábbis a félelem!
ELKÉSTÜNK! Most már mindenki láthatja, hogy az elmúlt évek prosperitása, a piacok egyenletes növekedése idején kellett volna jobban teljesítenünk...
Hiteleinket át kellett volna csoportosítanunk, csökkenteni az eladósodottságot, nem "betonba önteni" az uniós támogatásokat.
Az útépítés fontos kérdés, de drágán és egyszeri munkahelyteremtés és adóbevétel reményében elköltöttük azt a pénzt, ami termelő beruházások, a mezőgazdaság és az állattenyésztés egyensúlyát helyreállító illetve feldolgozóipari beruházásokba beruházva, megújuló adóbevételeket generáltak volna... és folyamatosan bővülő munkahelyeket!
A vasút elsorvasztása sem a megfelelő irányba hatott, a teherszállítás privatizálása a megújuló forrás helyett egyszeri bevételt jelent.
Az adórendszer átalakításában a koalíció sem tudott megegyezni, szakadt! És akkor még az ellenzékkel történő esetleges megegyezés halvány lehetősége sem körvonalazódott.
Többen szorgalmazták - mindkét oldalról - a költségvetés szerkezetének, az államgépezetnek az átalakítását,takarékra állítását,
a "kisebb államot" és az újraelosztás rendszerének felülvizsgálatát!
"Békeévekben" - gyorsuló világgazdasági fejlődés idején léphettünk volna, ahogyan ezt szomszédaink megtették, de így a 10 újonnan csatlakozott uniós tagállam értékelésében pozíciót vesztettünk.
Nemcsak Magyarország hibázott, hiszen akkor nem lenne világméretű a válság!
Viszont pl. a magyar bejegyzésű bankok hitelkihelyezései messze nem voltak olyan könnyelműek, mint a tengerentúlon.
Miért éri el mégis a válság a magyar bankrendszert? Mert a megfontolt hitelkihelyezés, a "menekülési érték" helyes meghatározása ellenére, az a tény, hogy mind az ország, mind a lakosság főként devizában adósodott el - növelte a függésünket.
(Az amerikai másodlagos hitelek, másodrangú=gyenge fizetőképességű adósok finanszírozása és az adósságok "átcsomagolása", továbbadása váltotta ki a robbanást. Hazai viszonylatban az ingatlanok értékének viszont nem a 100%-át, legfeljebb felét illetve 30-40%-át vették figyelembe hitelfedezetként és a hitelfelvevő jövedelmi viszonyait is vizsgálták.
EZ A DÖNTŐ KÜLÖNBSÉG.)
A lakosság terhelhetősége, a kis- és középvállalatok munkahelyteremtő képességének csökkenése, a szürke és a fekete gazdaság visszaszorításának elmaradása végül is az adóbevételek növekedésének akadályává lett.
Növekedési pályán az adóterhek csökkentése, a lakossági és vállalati adózott bevételek ÚJRAADÓZTATÁSÁNAK csökkentése, a munkajövedelmek kisebb terhelése (adók és járulékok) helyett az ÁFA csökkentésének helytelen módja történt.
Politikai és nem közgazdasági szempontok vezérlik, talán a "rendszerváltás" óta, a meghozott intézkedéseket és ciklusokon átívelő koncepciók nem tudtak kiépülni.
Most megint a "tűzoltásnál" tartunk miközben az állam szinte minden mozgatható értéket már korábban privatizált. Az újraállamosítás, amit eddig szitokszóként emlegettek, küszöbön áll és a tulajdonosi struktúra átrendeződése is. Félő, hogy nem a hazai vállalkozók, a "hazai burzsoázia " javára... Természetes, hogy pénzszűke idején TŐKÉT CSAK ATTÓL VÁRHATUNK, aki tőkefölösleggel rendelkezik.
Félő, hogy a nyitott gazdaság mellett, újabb kockázatot és kiszolgáltatottságot jelent a vállalkozási kedv csökkenése, a tőkeimport elapadása...és az eladósodottság növekedése...
Joggal merül fel, hol itt a sikertörténet? Jó, ha megússzuk szárazon!
Az államcsődöt elkerültük, de gondoljuk át, miért nem előztük meg!
