Az Orbán-kormány eddigi mérlege: 15 százalékos forintgyengülés
Cikkünkben szándékosan több időtávon vizsgáltuk meg a forint és a régiós devizák teljesítményét, hogy ne lehessen azzal vádolni bennünket, hogy részrehajlók vagyunk. Hozzá kell még tenni, hogy mind a négy régiós deviza esetében a csütörtök reggeli árfolyamokkal számoltunk. Elsőként az elmúlt másfél évet vettük alapul, hiszen tavaly májusra alakult meg az Orbán-kormány, emellett vizsgáltuk az elmúlt hat- illetve három hónap trendjét. Sajnos rossz hírünk van: a forint mindhárom időtávon a legrosszabbul teljesített a vizsgált régiós devizák közül.
Tavaly május óta a forint 15 százalékkal gyengült az euróval szemben, a másfél évvel ezelőtti 267,20 körüli árfolyam után csütörtök reggel 307,20-nál állt a közös európai deviza jegyzése. Ugyanezen az időtávon a lengyel zloty 11,9 százalékot bukott, a cseh korona viszont 1,5 százalékkal erősödött az euróval szemben, míg a román lej stagnált.
Vagyis már az első példából is az derül ki, hogy a forint árfolyama leginkább a lengyel devizával mutat kapcsolatot, ezt támasztja alá a rövidebb időtávok vizsgálata is. Idén május óta a forint 16 százalékot, míg a zloty 11,8 százalékot bukott, mialatt a cseh korona 4,2 százalékkal, a román lej pedig 1,3 százalékkal gyengült. Az elmúlt három hónapban tényleg nem kedvezett a nemzetközi hangulat, ami a régiós devizák árfolyamaiban is meglátszott. Szeptember eleje óta a forint 13 százalékos esése mellett a zloty 9 százalékot, a korona 4 százalékot, míg a román lej 3,4 százalékot veszített.
Ez már nem lehet szándékos gyengítés
Hazánk régiótól való leszakadását jelzi, hogy a vizsgált négy ország közül Magyarország CDS-felára a legmagasabb, egyedül mi tartozunk a világ tíz legkockázatosabb országa közé a CMA Datavision adatai alapján. Ez pedig a fentiek szerint a forint árfolyamán is megmutatkozik. Persze az átlagnál nagyobb sérülékenységünk oka részben a magas államadósság, de magyar és nemzetközi szakértők egyre gyakrabban emlegetik a kormány nem ortodox gazdaságpolitikáját is az okok között.
Tavaly nyáron még mi is felvetettük, hogy esetleg a kormány szándékosan gyengíti a forintot, hiszen informálisan többször lehetett arról hallani, hogy a korábbi 260-270 helyett szívesebben vennének egy 280-290 forintos árfolyamot, ami az export szempontjából kedvezőbb lenne. Azonban a jelenlegi 310 forinthoz közeli euróárfolyam már nem esik ebbe a kategóriába.
Főleg azért nem, mert például a 2012-es költségvetés első tervezete legrosszabb esetben is 300 forintos átlagos euróval számolt. Érdekesség, hogy a büdzsé tervezetének benyújtása óta alig voltunk a lélektani határ alatt. Emellett a gyenge forint az államadósság szempontjából sem kedvez, hiszen a központi költségvetés adósságának fele devizában van, melyen már az elmúlt hónapokban is meglátszott a forintgyengülés negatív hatása.
Beke Károly
mfor.hu
