Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

A kormány közelmúltban bejelentett intézkedései (a nyugdíjkorhatár emelése, a 13. havi nyugdíj részleges elvonása, illetve az indexálás megváltoztatása) sokat tudnak segíteni azon, hogy javuljon a nyugdíjrendszer pénzügyi egyensúlya, de a rendszer logikáját alapjában nem változtatják meg - mondta el az mfor.hu-nak Holtzer Péter, a Nyugdíj- és Idősügyi Kerekasztal elnöke.

A kormány nemrég jelentette be, hogy a tervek szerint átalakul a nyugdíjrendszer: 2016-tól kezdődően fokozatosan a mostani 62 évről 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, a 13. havi nyugdíjat részben elveszik az idősektől, és csak azoknak fog járni, akik már 2008-ban is megkapták és betöltötték a 62 évet.

Emellett tervbe lett véve, hogy valamilyen módon megváltoztatnák a nyugdíjak indexálását. Ennek lényege az lenne, hogy azokban az években, amikor jól megy az országnak, nagyobb ütemben nőhetnének a járandóságok is, míg a mostanihoz hasonló recesszióban csak a reálértéküket őriznék meg.

Érdemi nyugdíjreformhoz hosszabb idő kell

"Ezekkel az intézkedésekkel sokat lehet tenni azért, hogy javuljon a nyugdíjkassza pénzügyi egyensúlya, fenntarthatóbb legyen a rendszer, de a logikája ettől nem fog megváltozni" - mondta kérdésünkre Holtzer Péter, a Nyugdíj- és Idősügyi Kerekasztal elnöke.

Szerinte a magyar rendszer legnagyobb problémája, hogy sokat von el a dolgozóktól járulék formájában, ugyanakkor magasak a kiadásai, ráadásul az emberek számára áttekinthetetlen. Ezeknek a megváltoztatásával lehetne érdemi reformot végrehajtani, ami azonban hosszabb időt venne igénybe.

"A most bejelentett lépések közül mindegyik olyan, amit már rég meg lehetett volna lépni, véleményem szerint egy kicsit határozottabban is lehetne csinálni" - vázolta fel a szakember.

Drasztikus a Reformszövetség javaslata

Holtzer Péter szerint a nyugdíjkorhatár tervezett emelése túl későn kezdődik és túl sokáig tart, ezt lehetne gyorsítani is. A kormány tervei szerint 2016-ban kezdődne a korhatár kitolása, majd évente négy hónappal emelkedne, így a mostani 62 évről 2025-re érné el a 65 évet. A nyugdíjszakértő szerint már korábban - 2012-2013-ban - el lehetne kezdeni emelni, ráadásul szerinte gyorsabb is lehetne a folyamat.

"A Reformszövetség javaslata szerint már 2010-ben el lehetne kezdeni a korhatár kitolását, ez azonban azok számára, akik közvetlenül nyugdíj előtt állnak, túlságosan drasztikus lenne" - véli Holtzer Péter.

A Pénzügyminisztérium tervei szerint ha mindhárom lépés megvalósulna, akkor 2050-re a GDP 3,5 százalékával csökkennének a nyugdíjkiadások. Holtzer hozzátette: a mostani számítás szerint az ország nemzeti jövedelmének 12-13 százaléka megy el nyugdíjra, tehát a 3,5 százalékos csökkenés jelentős lenne.

Ugyanakkor a szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy ha nem lesz érdemi reform, hanem a mostani rendszerben működik tovább a nyugdíjkassza, akkor nem lehet azzal számolni, hogy majd mindenki rendesen befizeti a járulékot. Elképzelhető, hogy egyre többen próbálnak majd kibújni alóla - például úgy, hogy minimálbérre jelentik be magukat. Szerinte éppen ezért lenne szükség komolyabb reformra, ami átláthatóbbá tenné a rendszert, mostanra ugyanis az emberek többsége már elvesztette hitét a nyugdíjrendszerben.

A 13. havi nyugdíj teljesen megalapozatlan volt

A magyar nyugdíjakat jelenleg az úgynevezett svájci indexálás alapján számítják. Ez azt jelenti, hogy nem csak az inflációhoz igazodik a nyugdíjemelés, hanem figyelembe veszi az átlagbérek alakulását is. A kormány ezen is változtatni szeretne: a tervek szerint a gazdasági növekedéshez igazítanák a nyugdíjak emelését. Azaz ha jól megy az országnak, akkor a nyugdíjak is jobban nőnének, ha viszont recesszió van, akkor csak az inflációval korrigálnák őket.

"A svájci indexálást jelenleg nem engedheti meg magának az ország. Én inkább amellett vagyok, hogy elég lenne az infláció mértékében emelni a nyugdíjakat" - hangsúlyozta Holtzer Péter. Szerinte ha megvalósulnak a kormány tervei, akkor könnyen elképzelhető, hogy a nagyon rossz években a nyugdíjasok még jobban is járnának, mint a keresők, akiknek csökken az átlagbérük.

"A 13. havi nyugdíj önmagában egy teljesen megalapozatlan dolog volt, mivel nem volt rá pénzügyi fedezet. Most született egy félmegoldás, mely csökkenti ugyan a terheket, de igazságtalanságot szül" - emelte ki a szakértő.

Holtzer Péter szerint a rokkantnyugdíj szigorításával és a kedvezményes nyugdíjakkal (például a fegyveres testületek esetében) kapcsolatban is csak maszatol a jelenlegi kormány. "A kedvezményes nyugdíj tipikusan olyan dolog, ami nem kerül sokba az országnak, de hihetetlenül irritálja az embereket. Ezért kellene kezdeni vele valamit" - hangsúlyozta.

A rokkantnyugdíjak szigorítása szerinte részben foglalkoztatási kérdés, ezért nem lehet annyira egyszerűen kezelni. "A jelenlegi 800 ezer rokkantnyugdíjasból körülbelül 460-470 ezer az, aki még nem töltötte be a nyugdíjkorhatárt, közülük sokan ténylegesen nem rokkantak. Meg lehet próbálni ezeket az embereket visszavezetni a munkaerőpiacra, de kérdés, hányan lennének közülük munkanélküliek. Ezzel a problémával akkor lehetne valamit kezdeni, ha a gazdaság növekedne, és egyre több munkahely lenne" - vázolta fel Holtzer Péter.

Magánnyugdíjpénztárak: hosszútávon még mindig megéri

2008-ban feltűnően rosszul alakultak itthon a magánnyugdíjpénztárak hozamai, sőt az elmúlt tíz év megtérülései is elmaradtak az előzetesen várttól. Éppen ezért újra előtérbe került, hogy esetleg hagynák az embereket visszalépni az állami rendszerbe.

"A magánnyugdíjpénztárak annak idején azért jöttek létre, mert úgy gondolták, hogy hosszútávon tudnak segíteni az állami rendszernek. Ez továbbra is igaz, véleményem szerint még mindig van létjogosultsága egy ilyen vegyes modellnek" - emelte ki a szakember. Hozzátette: tíz év után sokkal rosszabbnak tűnik a magánnyugdíjpénztár és az állami rendszer viszonya, mint amire számítottak.

Ennek szerinte több oka is van: egyrészt a magánpénztárak gyengén teljesítettek, másrészt viszont az állami rendszer túlvállalta magát - például a 13. havi nyugdíjjal. "Elképzelhető, hogy a magánnyugdíjpénztárak esetében a következő tíz év a racionálisabb működésről fog szólni, az állami rendszer viszont kénytelen lesz visszavenni az ígéretekből, ahogy az már látszik is" - vélekedik Holtzer.

Szerinte a magánnyugdíjpénztár azok számára probléma, akik már közel vannak a korhatárhoz. Utólag bebizonyosodott, hogy ők valóban jobban jártak volna az állami ellátással. "Az utóbbi években már kétszer volt lehetőség arra, hogy aki akart, visszaléphetett az állami pénztárba. Ugyanakkor szerintem nem szerencsés ezt a kaput állandóan nyitogatni, bizonytalanságot vinni a rendszerbe" - mondta a közgazdász.

Úgy véli, nem lenne túl elrugaszkodott ötlet, ha a magánnyugdíjpénztárak előbb-utóbb valamilyen garanciát adnának legalább a nyugdíjak reálértékének megőrzésére. Elképzelhető, hogy ez meg is valósul majd pár éven belül.

Beke Károly

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.