Több mint 60 százalékkal nőtt a befektetési alapokban kezelt pénz mennyisége azóta, hogy az MNB monetáris lazításba kezdett. A befektetési forma népszerűségének növekedése nem meglepő, hiszen az alapkamattal együtt a bankbetétek kamatai is a mélybe zuhantak, és a lakosságra inkább a banki tőkekivonás volt jellemző. Az MNB adatai szerint a lakosság lekötött betétállománya 2012 augusztusában 5702 milliárd forint volt, míg az idén júniusban már csak 4202, ami 1500 milliárd forintos csökkenést jelent.
Ezzel párhuzamosan a befektetési alapokban kezelt pénz mennyisége a 2012 augusztusi 3207 milliárdhoz képest 1970 milliárddal nőtt, és a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) statisztikái szerint most júniusban már 5176 milliárd volt a teljes állomány.
A lekötött betétek népszerűségének csökkenése érthető, hiszen míg 2012 augusztusában még 6,54 százalékos kamatot kaphattunk a pénzünk után ha egy éven belüli időtartamra a banknak adtuk, az idén júniusban már csak 1,76-ot. Mivel a lekötött betétekhez a futamidő végéig nem nyúlhatunk – ellenkező esetben bukjuk a nyereséget – érdemes megnézni, hogy a látra szóló és folyószámlabetétek kamatai hogyan alakultak. Ez azért fontos, mert a befektetési alapoknak is pont az az egyik nagy előnye, hogy minimális költséggel gyorsan tudjuk változtatni befektetésünk nagyságát, tehát likvidek maradunk. A bankokban lekötés nélkül 2012 augusztusában 1,87, most márciusban már csak 0,56 százalékos kamatot kaphattunk a pénzünk után.
Az alapok és a bankbetétek közötti egyik legfőbb különbség, hogy ha utóbbiba tesszük a pénzünket, akkor garantált hozamot kapunk és nem kell viselnünk a pénzintézet befektetéseinek esetleges kockázatait. Az alapok esetében ugyan a bankinál jóval nagyobb hozamokat realizálhatunk, vállalnunk kell annak kockázatát, hogy pénzünk, amikor éppen szükségünk lenne rá, kevesebbet ér, mint amikor a befektetési jegyet megvettük.
Éppen ezért megnéztük, hogy az egyes befektetési alap típusok hogyan teljesítettek 2014-ben. Ehhez érdemes tudni, hogy a januárban kínált kamat 2,22 százalék volt, azonban ennek eléréshez még év végéig nem nyúlhatnánk a pénzünkhöz. Ha látra szóló vagy folyószámlabetétben tartottuk megtakarításunkat, akkor igaz, hogy bármikor hozzáférhettünk, de januárban is csak 0,71 százalékos kamatot realizálhattunk volna, ami nem mondható túl jó befektetésnek. Számításaink az év eleje óta eltelt 7 hónap hozamait veszik górcső alá, vagyis azt mutatják meg, hogy ha valaki 2014. január 1-én befektetési alapba fektetett és ahhoz nem nyúlt, akkor hogyan állna most a befektetése. A feltüntetett hozamok nem évesített, hanem a tényleges nyereséget mutatják. Mivel a BAMOSZ oldalán jelenleg 620 különböző alap hozamadatai szerepelnek, mi típusonkénti bontásban számoltunk.
A legnépszerűbbek a nyilvános, nyíltvégű pénzpiaci alapok, amelyek az összes befektetési alapban kezelt pénz 30 százalékát teszik ki. Az átlagos hozam 1,29 százalék volt január és augusztus eleje között, ugyanakkor ezen belül igencsak eltérő eredmények születtek. Számos alap még a látra szóló betétek kamatait sem tudta elérni, vagyis 0,7 százalék alatti hozamot produkáltak, voltak azonban 5 százalék felett teljesítők is, sőt egyikük még a 8 százalékot is meghaladta. Aki ilyet vásárolt, igen szépen fialtatta a pénzét.
Ennél is jobban jártak azok, akik kötvényalapokba fektettek, ugyanis még a legrosszabb hozamrátájú papír is 0,9 százalékot hozott az idén, de jócskán akadtak 10 százalék feletti nyereségek is. A „nyertes” 14,1 százalékkal vezeti a listát. Látható, hogy a kötvényalapok nem véletlenül népszerűek, a június végi adatok szerint 1080 milliárd forint feküdt ezekben a befektetési formákban. Hasonló volt a vegyes alapok hozama, bár elvétve akadt veszteséges papír is, 3-6 százalékot könnyen bezsebelhetett, aki kivárt. A vegyes alapok azonban már kevésbé voltak keresettek, 470 milliárd értékben vásároltak belőle a befektetők.
Igazi csemegének a részvényalapok bizonyultak, ugyanis a 8 százalékos átlagos hozam mellett hatalmas szórást mutattak. Ha valaki rosszul döntött, akkor 25 százalékos mínuszban is állhatna most, ugyanakkor a 40 százalék fölötti nyereség is előfordult ebben a csoportban. Részvényalapok „csupán” 260 milliárd értékben voltak az alapkezelőknél vélhetően a komoly kockázat miatt.
Említésre méltóak még az egyéb kategóriába sorolt abszolút hozamú alapok, amelyek összértéke 650 milliárd forint és zömmel szépen teljesítettek az elmúlt 7 hónapban. Pár veszteséges alaptól eltekintve hozták a 4 százalék feletti átlagot, de akadt 10 százalék felett teljesítő is. Értékelhető hozama volt a tőkevédett alapoknak is, amelyek 490 milliárd értékben forogtak. Zömmel hozták még a banki lekötésnél is magasabb százalékokat, bár akadtak veszteséges alapok is. Persze a tőkevédett alapok, ahogy a nevükben is benne, van sok kockázatot levesz a befektető válláról. Végül következzenek az ingatlanalapok, amelyek komoly kockázatot rejtettek magukban. Közel felük veszteséget, egyikük 43 százalékosat, másik részük 1-2 százalékos nyereséget termelt, de akadt 6 és 9 százalékot fialó is.
Utólag persze könnyű okosnak lenni, de mielőtt valaki úgy dönt, hogy a bankbetétek helyett inkább alapokban tartja a pénzét, érdemes megnézni a hosszabb távú hozamokat.
Szász Péter
mfor.hu
