Gyengüléssel nyitotta a hetet a forint a bankközi devizapiacon: hétfő délelőtt az euró jegyzése 269,10-nél volt, ami 0,35 százalékkal magasabb a pénteki árfolyamnál. A dollár 189,58-nál állt, míg a svájci frank 224,05-nél állt. Az alpesi deviza esetében ez 1,75 százalékkal volt magasabb a pénteki értéknél, és így ismét belátható közelségbe került a korábbi 226,36-os frankcsúcs. A fentiekből az látszik, hogy a frank az euró ellenében is erősödött, hétfő délelőtt 1,2030-nál állt a jegyzés.
Hetek óta halogatják az Európai Unió illetékesei a megoldást Görögországgal kapcsolatban. A hétvége előtt Angela Merkel és Nicolas Sarkozy megbeszélése után úgy tűnt, hogy végre megállapodás születhet, hétfőn azonban az Unió pénzügyminiszterei ismét elhalasztották a döntést, így a görögök legkorábban júliusban juthatnak pénzhez. Sokan pedig attól tartanak, hogy addigra már késő lesz.
Az EU és az IMF az eredeti ütemezés alapján a tavaly elfogadott 110 milliárd eurós mentőcsomag utolsó 12 milliárd eurós részletét utalná át most Görögországnak, azonban az Unió pénzügyminiszterei hétfői ülésükön ismét elhalasztották az ezzel kapcsolatos döntést. Közben Papandreou görög miniszterelnök már az államcsőd veszélyéről beszél, ez okozta az euró gyengülését a frank ellenében.
A miniszterek a közleményükben jelezték, hogy várakozásuk szerint a most esedékes 12 milliárd eurós részlet folyósítása július közepéig lehetséges. Korábban azonban olyan vélemények jelentek meg a piacon, melyek szerint ha június végéig nem jut pénzhez Görögország, akkor fizetésképtelenné válik, így elképzelhető, hogy egy júliusi folyósítással már nem sokra mennének.
Az uniós pénzügyminiszterek egyébként azért tagadták meg a következő részlet átutalását, mert szerintük Görögországnak előbb takarékossági intézkedéseket kellene felmutatnia. A Financial Times szerint csak akkor válik lehetővé a hitelrészlet lehívása, ha a görög parlament elfogadja a már bejelentett 28 milliárd eurós újabb megszorítócsomagot. A lakosság azonban az elmúlt napokban komoly tiltakozásokat szervezett az intézkedések ellen, ezért a miniszterelnök vasárnap nemzeti konszenzusra hívta fel a tüntetőket és az ellenzéki pártokat. Papandreou vasárnapi beszédében kiemelte, hogy az ország problémáit az nem oldja meg, ha összevesznek az IMF-fel és európai partnereikkel.
A következő napokban egyébként sok dolog tisztázódhat a görög válsággal kapcsolatban. Kedden bizalmi szavazást tartanak a jelenlegi kormányról, a szakértők szerint a szocialisták hatfős parlamenti többségükkel várhatóan megszavazzák majd az új kormányt. Ennél komolyabb teszt jöhet június 28-án, amikor a már említett újabb megszorítócsomagról kell döntenie a parlamentnek. Attól a szavazástól függhet majd a hitelrészlet lehívása.
Antonis Samaras, az ellenzéki konzervatívok vezére elutasította Papandreou felhívását a nemzeti konszenzusra, szerinte a kormánynak újra kell tárgyalnia a csomagot a nemzetközi szervezetekkel. A görög Vima lap vasárnap közölt közvéleménykutatása szerint az emberek 47,5 százaléka szerint a parlament elutasítja majd az újabb megszorításokat és új választásokat kell kiírni. Az pedig további bizonytalanságot jelenthet Görögországgal kapcsolatban, számunkra pedig további frankerősödést hozhat.
Beke Károly
mfor.hu
