3p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az éves összesített költségvetési adatok alapján brutális többletet termelt ki 2013-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap. Ilyenre 2010 óta nem volt egyszer sem példa. Így a költségvetési pótlás mértéke is elmaradt a korábbi évekétől.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján található kimutatás szerint 2013-ban 1,2 milliárd forint többlettel zárt a nyugdíjalap, amelyre 2010-ig visszamenőleg nem volt példa egyszer sem. (Ennél korábbi adatok nem elérhetők az ONYF holnapjáról). 2012-ben - a nyugdíjrendszer átalakításai ellenére - 70,6 milliárd forintos hiánnyal zárt az alap, amivel kiemelkedően rossz évet tudhatott maga mögött.

A tavalyi látványos egyenlegjavulás annak köszönhető, hogy miközben a kiadási oldal előző évhez képest 6,3 százalékkal növekedett 3014 milliárd forintra, a bevételi oldalon ennél is nagyobb, 9 százalékos bővülés mutatkozott. Ezen belül is jócskán több bevétele származott a nyugdíjkasszának a szociális hozzájárulási adóból, nyugdíjbiztosítási járulékból, illetve biztosított járulékból. Utóbbi 9,6, előbb pedig 13,9 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Ráadásul tavaly a költségvetés hozzájárulása már "csak" 24,7 milliárd forint volt az előző évi 101,5 után. Előbbi összeg mellesleg nem éri el a tavalyi költségvetés tervezésekor kalkulált majdnem 100 milliárdos előirányzatot.

A nyugdíjkassza kiadási oldalát nézve jól tetten érhető a kormány 2010-ben elkezdett átalakítása a nyugdíjrendszerrel összefüggésben. Ennek lépéseként szüntették meg a második pillért, a magánnyugdíjrendszert, mivel a költségvetés helyett ide folyó munkavállalói befizetések jókora lyukat ütöttek a kasszában. Másrészt a foglalkoztatás bővítése érdekében átalakították a korhatár előtti nyugdíjakat, és a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatával többeket visszatereltek a munkaerőpiacra. Ezzel növelve az adó- pontosabban járulékfizetők számát.

Az átalakítások eredményeként tavaly a kassza teljes kiadásainak 77 százaléka ment öregségi nyugdíjra és mindössze 13 százaléka a rokkantnyugdíjakra. 2010-ben ez az arány még 64, illetve 22 százalék volt.

Érdemes még összevetni az adott évek járulékbevételeit az öregségi és rokkantsági nyugdíjakkal. Jól látható, hogy az elmúlt két évben már megmutatkoztak a kedvező folyamatok, hiszen nem kerül a teljes járulékbevétel kifizetésre, míg 2010-2011-ben jócskán többet osztottak vissza, mint amennyire járulékbevételként szert tettek. 2010-ben számszerűen 310 milliárddal több volt így a kiadás, mint a bevétel, viszont tavaly már 200 milliárd forinttal több volt a bevétel a kifizetésnél.

Azt ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a nyugdíjkasszából fizetik még a hozzátartozói, illetve a szolgálatfüggő nyugellátásokat is, ám ezek nagysága jóval kisebb a fentebb említett két ellátásnál. És természetesen bevétele sem kizárólag járulékbevételekből származik a kasszának, viszont ez a legjelentősebb "pénzforrás".

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!