Emelkedéssel kezdték az évet a világ tőzsdéi, ha kitart a hossz, az jó lehet az év egészére nézve is, írja a Napi Gazdaság.
Januárhatásnak hívják azt vélekedést a Wall Streeten, amely szerint a tőzsdék januári teljesítménye képes előre jelezni az év egészének hozamát. A mondás a tavalyi csúfos kudarca ellenére rendelkezik némi statisztikai bizonyítékkal is, különösen ha a piacok 1940-es évek óta felmutatott teljesítményét vesszük alapul. Egy tanulmány szerint ugyanis ha valaki pozitív januárt követően vásárolta meg a Dow Jones index kosarában szereplő részvényeket, akkor az év hátralévő részében 2003-ig átlagosan 14,8 százalékos hozamot tudott befektetésén elérni. Ha viszont ezt negatív januári teljesítmény után tette meg, a hozama csak mindössze 2,9 százalékos lett.
A magyarázatok szerint a január hónap előrejelző hatását a 30-as években bevezetett, a tőkejövedelmekre kirótt adóval lehet magyarázni. Ezért ugyanis az adóoptimalizáció miatt az amerikaiak jelentős része december közepéig hajtja végre részvényeladásait, vásárlásait pedig az újév első hónapjaira szokta időzíteni. Igaz vagy sem, a mutató hatékonysága a 30-as években pocsék volt, s előtte sem lehetett rá igazán hatékonyan építeni. A Budapesti Értéktőzsdén ilyen hatást nem lehet kimutatni, az elmúlt 12 évben hatszor csinálta azt a BUX index januárban, amit az év egészében, hatszor viszont ellentétesen mozgott. Erre az 50 százalékos találati arányra nehéz lenne hatékony befektetési stratégiát építeni. Az viszont figyelemre méltó, hogy mind az 1998-as, mind a 2008-as lejtmenetet durva januári esés előzte meg. Aki viszont a tavalyi negatív januári teljesítmény miatt tartotta volna magát távol a részvényvásárlástól, az ugyan megúszta volna a februári és a márciusi mélypontokat a tőzsdén, viszont kimaradt volna az elmúlt évtized egyik legnagyobb tőzsdei áremelkedéséből is.
