Az ügy 2006 nyarán kezdődött, amikor a társasház közgyűlése közös képviselővé választotta az egyik lakót. A havi tiszteletdíját 18 ezer forintban állapította meg a közösség. A közös képviselő egy évvel később úgy döntött, hogy inkább vállalkozóként látja el ezt a tisztséget. A számvizsgáló bizottság elnökével alá is írtak egy megállapodást, amelyben viszont már havi bruttó 30 ezer forint díjazás szerepelt, továbbá az is, hogy ez az összeg évente, az inflációval emelhető. A magasabb díjat azzal indokolták, hogy ezen túl közterheket nem kell fizetnie a társasháznak a tiszteletdíj után.
A közös képviselő 1996-ban 216 ezer, 1997-ben 261 ezer 820, 1998-ban 359 ezer 700, 1999-ben 396 ezer, 2000-ben 432 ezer, 2001-ben 455 ezer, míg a 2002. január 1-jétől június 30-ig terjedő időben 348 ezer 492 forintot vett kézhez. A felsorolt években a társasház beszámolóit elfogadó közgyűlési határozat nem született. Az egyik lakó még 2000-ben beperelte a közös képviselőt, valamint a számvizsgáló bizottság elnökét. Azzal érvelt, hogy a közös képviselő megbízása három évre szólt, a díját pedig csak a közgyűlés módosíthatta volna. A számvizsgáló bizottság elnökének nem volt joga szerződést kötni a közös képviselővel. A bíróság akkor helyénvalónak tartotta a szerződés módosítását, különösen azért, mert a megemelt díj miatt a közterheket nem a társasháznak kellett fizetnie.
Az ügy 2003-ben a Legfelsőbb Bíróságra került felülvizsgálatra, amely érvénytelennek nyilvánította az elsőfokú bíróság ítéletét. A megismételt eljárásban a havi 18 ezer forint és a ténylegesen kifizetett összeg különbözetét visszafizetni rendelte a bíróság. Ez 1 065 012 forintot tett ki. Ugyanerre a következtetésre jutott a másodfokú bíróság is. Az újabb felülvizsgálati eljárásban - 2009-ben - a Legfelsőbb Bíróság rendben lévőnek nyilvánította ezt az ítéletet, írja a Napi.
